Keresés a Bibliában

9A népnek pedig ezt a példabeszédet kezdte mondani: »Egy ember szőlőt ültetett. Kiadta bérbe a szőlőműveseknek, azután elutazott hosszabb időre. 10Amikor eljött az ideje, elküldött egy szolgát a szőlőművesekhez, hogy a szőlő terméséből adják oda neki a ráeső részt. De a szőlőmunkások megverték, és üres kézzel elkergették. 11Ekkor egy másik szolgát küldött; azok azonban azt is megverték, gyalázattal illették, és üres kézzel elkergették. 12Erre egy harmadikat is küldött; de azok azt is megsebesítették és kidobták. 13Akkor a szőlő ura így szólt: ‘Mit tegyek? Elküldöm az én kedves fiamat; őt talán megbecsülik.’ 14A szőlőművesek azonban, amikor meglátták őt, így tanakodtak maguk között: ‘Ez az örökös; öljük meg, és miénk lesz az örökség!’ 15Aztán kidobták őt a szőlőből és megölték. Mit tesz velük ezután a szőlő ura? 16Odamegy és elpusztítja azokat a szőlőműveseket, a szőlőt pedig másoknak adja.«
Amikor meghallották ezt, így szóltak: »Távol legyen tőlünk!«

17Ő azonban végignézett rajtuk és megkérdezte: »Mit jelent hát az, ami írva van:
‘A kő, amelyet az építők elvetettek,
szegletkővé lett’
?

18Mindaz, aki erre a kőre ráesik, összezúzódik, akire pedig ez ráesik, szétmorzsolja azt.« 19Abban az órában a főpapok és az írástudók kezet akartak emelni rá, de féltek a néptől; megértették ugyanis, hogy róluk mondta ezt a példabeszédet.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

20,9 Ebben a példabeszédben Jézus arról beszél, hogy Isten elmarasztalja Izraelt: a zsidók nem csak visszautasították, üldözték és legyilkolták Isten küldötteit, hanem az ő Fiával is szembeszegültek és keresztrefeszítették őt. Ezzel kint rekedtek az Isten országából. Mégis, ahogyan Pál mondja, az ő elmarasztalásuk nem örökre szól: egy napon majd tömegesen csatlakoznak az egyházhoz (vö. Róm 11,25-32).