⁵Nemde kialszik a gonosznak világossága,
és nem fénylik tüzének lángja.

⁶Sátrában a fény elsötétül,
s elalszik a mécses felette.

⁷Erőteljes lépései elernyednek,
és fondorlata földre teríti;

⁸hálóba akad lábával,
verem fonadéka fölött járkál;

⁹lábát csapda fogja
és hurok szorítja;

¹⁰tőr van elrejtve számára a földön,
és kelepce vár rá az ösvényen;

¹¹mindenfelől rémség ijeszti
és fonja be lábát.

¹²Erejét éhség fogyasztja,
és bordáit koplalás emészti.

¹³Elsorvasztja bőre szépségét
s elemészti tagjait a halál elsőszülöttje;

¹⁴kiragadja őt sátrából, amelyben bizakodott,
és elküldi az iszonyat királyához.

¹⁵Olyan sátorban lakik, amely már nincs is,
és ként szórnak lakóhelye fölé.

¹⁶Alul elszáradnak a gyökerei,
felül pedig eltapossák termését.

¹⁷Elvész emléke a föld színéről,
nem említik nevét az utcákon;

¹⁸a világosságból a sötétségbe taszítják,
és elüldözik a föld kerekségéről.

¹⁹Nem marad népe közt sem fia, sem sarja,
és szállásán nincsenek hátrahagyottak.

²⁰Ítélete napjától megrémülnek a nyugatiak,
s iszonyat szállja meg a kelet lakóit.

KNB SZIT STL BD RUF KG