2
1Mikor elérkezett pünkösd napja, mindannyian együtt voltak, ugyanazon a helyen.
36Tudja meg tehát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy Isten Úrrá és Krisztussá tette őt, azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek!«
6Tömegesen és egyetértően figyeltek mindarra, amit Fülöp mondott, hallva és látva a jeleket, amelyeket cselekedett.
3Mivel pedig látta, hogy a zsidóknak tetszik ez, még tovább ment, és elfogatta Pétert. Éppen a kovásztalan kenyerek napjai voltak.
Jegyzetek
2,1 Pünkösd volt a zsidók második legnagyobb ünnepe. A szó görög eredetű, jelentése »ötvenedik«, mert ezt az ünnepet a pászka-ünnep (húsvét) után az ötvenedik napon ülték, hálaadásul az első termésért. Az aratás ünnepe volt, és annak emléknapja, hogy Isten a Sínai-hegyen kihirdette törvényét.
2,36 Jézus Úr és Messiás volt megtestesülésének pillanatától, de ennek kinyilvánulása és kézzelfogható bizonyítása, valamint az ő trónraemelése a feltámadásban valósult meg.
2Mert tanúságot teszek mellettük, hogy megvan bennük a buzgóság Istenért, de ez a nem ismerők buzgósága. 9Ha tehát a száddal vallod, hogy »Jézus az Úr!«, és a szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halottak közül, üdvözülsz. 4 1Mit mondjunk tehát Ábrahámról, test szerint való atyánkról? Mit nyert el ő? 5Annak ellenben, aki nem visz végbe tetteket, hanem hisz abban, aki megigazulttá teszi a bűnöst, annak a hitet számítják be megigazulásul. 27Jónak látták, de tartoznak is nekik. Mert ha a nemzetek részesei lettek az ő lelki javaiknak, kötelességük anyagiakkal nekik szolgálni. 28Amikor tehát ezt elvégeztem és kezükbe tettem ennek a gyűjtésnek a gyümölcsét, utamba ejtve titeket, elmegyek Hispániába.
Jegyzetek
4,1 Ábrahám: Ábrahám nem a mózesi törvény betartása által vált igazzá, hanem azért, mert hitt Isten ígéretének. A bizonyítás meglehetősen komplikált, hasonlít a korabeli rabbinista érveléshez.