18 1Ezek után eltávozott Athénból, és elment Korintusba. 2Itt találkozott egy Akvila nevű, Pontuszból származó zsidóval, aki nemrégen jött Itáliából – mivel Klaudiusz elrendelte, hogy az összes zsidó távozzon Rómából –, meg a feleségével, Priszcillával, és elment hozzájuk. 3Mivel ugyanaz volt a mesterségük – sátorkészítők voltak –, náluk maradt és dolgozott. 18Pál pedig még jó ideig ott maradt, aztán búcsút vett a testvérektől. Miután Kenkreában megnyíratta a fejét – fogadalma volt ugyanis –, elhajózott Szíriába, és vele ment Priszcilla és Akvila is. 26Bátran kezdett tehát működni a zsinagógában. Amikor Priszcilla és Akvila hallották őt, maguk mellé vették, és alaposabban megmagyarázták neki Isten útját.
Jegyzetek
18,3 A sátort kecske- vagy teveszőrből készítették; durva szőttes volt ez, akkori közismert nevén kilíkion (latinosan cilícium), mert Kilíkiából terjedt el. Pál jól értett ehhez a mesterséghez, hiszen a kilíkiai Tarzusból származott, és mint leendő írástudónak, a tanulmányok mellett kötelező volt elsajátítania egy kézműves mesterséget is, hogy ezzel keresse kenyerét, ne a tanítással.
18,18 Pál tanúsítani akarta, hogy a zsidó szokásokhoz hű maradt, ezért tette le az időleges nazíreátusi fogadalmat. Ez azt jelentette, hogy tartózkodnia kellett a bortól, és haját nem vágathatta le, amíg a fogadalommal ígért áldozatot be nem mutatta Jeruzsálemben. – Kenkrea: Korintus égei- tengeri kikötője.