Keresés a Bibliában

1 1Pál, Isten akaratából, a Krisztus Jézusban való élet ígérete szerint Krisztus Jézus apostola 2Timóteusnak, szeretett fiának. Kegyelem, irgalom és béke az Atyaistentől, és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól!
3Hálát adok Istennek – akinek, miként őseim, tiszta lelkiismerettel szolgálok –, amikor szüntelenül, éjjel-nappal megemlékezem rólad imádságaimban. 6Éppen ezért figyelmeztetlek, szítsd fel magadban Isten kegyelmi ajándékát, amely kézrátételem által benned van. 7Hiszen Isten nem a félénkség lelkét adta nekünk, hanem az erőét, a szeretetét és a józanságét. 8Ne szégyenkezz hát az Úrról való tanúságtétel miatt, sem énmiattam, aki őérte bilincseket hordok, hanem szenvedj velem az evangéliumért Isten erejének segítségével. 9Ő megmentett és szent hívással meghívott minket, nem tetteink alapján, hanem saját elhatározása és kegyelme által, amelyet örök idők előtt adott nekünk Krisztus Jézusban. 10Ez most nyilvánvalóvá lett a mi Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak megjelenése által, aki a halált legyőzte, az életet pedig és a halhatatlanságot felragyogtatta az evangélium által. 11Ennek lettem hírnöke, apostola és tanítója.
12Ezt is emiatt szenvedem, de nem szégyenkezem, mert tudom, kinek hittem, s biztos vagyok abban, hogy ő meg tudja őrizni rábízott kincsemet addig a napig.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

1,6 Az apostol buzdító szavai bensőségesek, telve aggodalommal. Isten kegyelméhez társulnia kell az emberi erőfeszítéseknek; s Pál tudatában van annak, hogy Timóteus milyen fiatal még. Tudja, hogy munkája folyamán sok, nehéz megpróbáltatás vár tanítványára, ezért aggódik annyira. A szent hívás az, amely a keresztény életre szólít. Isten örök időktől eltervezte ezt, míg végül kinyilvánította Jézus Krisztus megtestesülése által.