Keresés a Bibliában

Igehely

30 ¹Aztán elküldött Hiszkija egész Izraelhez és Júdához, s levelet írt Efraimhoz és Manasszéhoz, hogy jöjjenek el az Úr házához, Jeruzsálembe s készítsenek pászkát az Úrnak, Izrael Istenének. ²Tanácsot is tartott a király meg a fejedelmek s az egész gyülekezet Jeruzsálemben, s elhatározták, hogy a második hónapban tartják meg a pászkát. ³Nem tudták ugyanis megtartani a maga idejében, mert nem tartott megszentelődést elegendő pap és nem gyűlt egybe még a nép Jeruzsálemben. ⁴Ez a határozat tetszett a királynak és az egész sokaságnak. ⁵Elhatározták tehát, hogy követeket küldenek egész Izraelbe Beersebától Dánig, hogy jöjjenek el és készítsenek pászkát az Úrnak, Izrael Istenének Jeruzsálemben, mert sokan nem úgy készítették, ahogy a törvény előírta.
⁶El is mentek a futárok a király s fejedelmei parancsára a levelekkel egész Izraelbe és Júdába, úgy, ahogy a király megparancsolta, és hirdették: »Izrael fiai, térjetek vissza az Úrhoz, Ábrahám, Izsák és Izrael Istenéhez, s akkor ő is visszatér ahhoz a maradékhoz, amely megmenekült az asszírok királyának a kezéből. ⁷Ne legyetek olyanok, mint atyáitok s testvéreitek, akik elpártoltak az Úrtól, atyáik Istenétől, miért is ő pusztulásra adta őket, miként magatok is látjátok. ⁸Ne keményítsétek meg nyakatokat, miként atyáitok, adjátok kezeteket az Úrnak, és gyertek el szent helyére, amelyet mindörökké szentté tett, szolgáljatok az Úrnak atyáitok Istenének, s akkor elfordul haragjának bosszúja tőletek. ⁹Ha ugyanis ti visszatértek az Úrhoz, akkor testvéreitek és fiaitok irgalmasságot nyernek uraik előtt, akik fogságba hurcolták őket, és visszatérhetnek erre a földre. Mert kegyes és jóságos az Úr, a ti Istenetek, és ő nem fordítja el arcát tőletek, ha ti visszatértek hozzá.«
¹⁰Így mentek gyorsan a futárok városról városra, Efraim és Manassze földjén egészen Zebulonig, ám azok kinevették és kigúnyolták őket. ¹¹Mindazonáltal néhány ember Áserből, Manasszéból és Zebulonból hajlott a szóra, és eljött Jeruzsálembe. ¹²Júdában azonban az Úr keze úgy cselekedett, hogy egy szívet adott nekik, hogy teljesítsék a király s a fejedelmek parancsa szerint az Úr szavát.
¹³Egybe is gyűlt Jeruzsálembe igen sok nép, hogy megülje a kovásztalanok ünnepét a második hónapban. ¹⁴Azzal kezdték, hogy lerombolták azokat az oltárokat, amelyek Jeruzsálemben voltak, s mindazokat, amelyeken a bálványoknak égettek jó illatot, s miután lerombolták, a Kedron völgyébe vetették őket.
¹⁵Majd leölték a pászkát a második hónap tizennegyedik napján, és a papok és a leviták is megszentelődtek, és felvitték az egészen elégő áldozatokat az Úr házába. ¹⁶Majd felálltak rendjük szerint Mózesnek, az Isten emberének intézkedése és törvénye szerint, s a papok átvették a kiöntésre szánt vért a leviták kezéből. ¹⁷Mivel ugyanis nagy tömeg nem tartott megszentelődést, azért a leviták vágták le a pászkát azok számára, akik nem tudtak megszentelődni az Úr tiszteletére. ¹⁸Így Efraimból, Manasszéból, Isszakárból és Zebulonból a nép nagy része anélkül ette meg a pászkát, hogy megszentelődött volna, nem úgy, amint meg van írva, de Hiszkija könyörgött értük, ezekkel a szavakkal: »Könyörüljön a kegyes Úr ¹⁹mindazokon, akik teljes szívvel keresik az Urat, atyáik Istenét, s ne tudja be nekik, hogy kevésbé szentelődtek meg.« ²⁰Az Úr meg is hallgatta őt, s megbocsátotta a népnek.
²¹Így ülték meg Izrael Jeruzsálemben levő fiai a kovásztalanok ünnepét hét napon át nagy örvendezéssel, miközben napról-napra dicsérték az Urat a leviták és a papok a tisztüknek megfelelő hangszerekkel. ²²Ezért Hiszkija szíves szókat intézett mindazokhoz a levitákhoz, akik helyes értelemmel voltak az Úr iránt. Így ettek az ünnep hét napján át, miközben egyre vágták a békeáldozatokat, s dicsérték az Urat, atyáik Istenét.
²³Azonban az egész sokaság elhatározta, hogy további hét napig is ünnepel, és meg is tette azt nagy örömmel. ²⁴Hiszkija, Júda királya ugyanis ezer bikát és hétezer juhot adott a sokaságnak, a fejedelmek pedig ezer bikát s tízezer juhot adtak a népnek. A papok közül igen nagy sokaság szentelte meg magát. ²⁵Öröm töltötte el azért Júdát, a papokat s a levitákat meg az Izraelből jött egész sokaságot, valamint az Izrael földjéről való, meg a Júdában lakó idegeneknek egész tömegét. ²⁶Olyan nagy ünnepség volt Jeruzsálemben, amilyen nem volt abban a városban Salamonnak, Izrael királyának, Dávid fiának, napjai óta. ²⁷Végül felálltak a papok és a leviták s megáldották a népet. Szavuk meghallgatásra talált és imádságuk felhatott az ég szent lakóhelyére.