9A nép örvendezett, amikor ők fogadalmi ajándékaikat önként megígérték, – teljes szívvel ajánlották fel ugyanis azokat az Úrnak, – s Dávid király is örvendezett nagy örömmel.
10Majd áldotta az Urat az egész sokaság előtt és mondta:
»Áldott légy Uram, atyánknak, Izraelnek Istene
mindörökkön-örökké.
11Tiéd Uram a fenség, a hatalom,
a dicsőség és a győzelem: tiéd a dicséret,
mert minden, ami az égben s a földön van, a tiéd,
tiéd Uram a királyság és te vagy valamennyi fejedelem felett.
12Tiéd a gazdagság, tiéd a dicsőség,
te uralkodsz mindenen,
a te kezedben van az erő s a hatalom,
a te kezedben van a nagyság s az uralkodás mindenen.
13Ezért most hálát adunk neked,
Istenünk és dicsérjük hatalmas nevedet.
Jegyzetek
29,10 Dávid, lemondva a Templom felépítéséről, hálát ad Istennek, hogy megadta neki azt, hogy megtegye a nagy előkészületeket. Az imák egyik legszebbikét mondja, amelyet emberi szív valaha is Istenhez intézett.
29,18 A hála és a köszönet után kéri Istent, hogy őrizze meg népében ezt a bőkezűséget és szeretetet azáltal, hogy magához vonzza gondolataikat és érzéseiket.