17 ¹Majd azt mondta a Tisbéből, Gileád lakói közül való Illés Áchábnak: »Az Úrnak, Izrael Istenének életére mondom, akinek színe előtt szolgálok, hogy nem lesz ezekben az esztendőkben sem harmat, sem eső, csak majd az én szám szavára.«
²Ekkor az Úr szózatot intézett hozzá, ezekkel a szavakkal: ³»Távozz innen, s eredj napkeletre, s rejtőzz el a Kárit-pataknál, amely a Jordán felé van. ⁴A patakból lesz ott italod, s a hollóknak hagytam meg, hogy tápláljanak ott téged.« ⁵Elment tehát, s az Úr szava szerint cselekedett, s amikor odaért, megtelepedett a Kárit-pataknál, amely a Jordán felé van. ⁶A hollók hoztak is neki kenyeret és húst reggel, valamint kenyeret s húst este, s a patakból ivott. ⁷Napok múltával azonban kiszáradt a patak, mert nem volt eső az országban.

KNB SZIT STL BD RUF KG