Keresés a Bibliában

34 1Jőjjetek népek és halljátok, nemzetségek figyeljetek, hallja a föld és teljessége, e föld kereksége és minden szülöttei. (1Móz 37,25; Jóel 4,8; Zsolt 72,15; Ezék 27,22) 2Mert haragszik az Úr minden népekre, és megbúsult minden ő seregökre; megátkozá, halálra adta őket. (5Móz 32,22) 3Megöltjeik temetetlen maradnak, hulláik bűze felszáll, és hegyek olvadnak meg vérök miatt. (Ésa 14,19) 4Elporhad az ég minden serege, és az ég mint írás egybehajtatik, és minden serege lehull, miként lehull a szőlő levele és a fügefáról a hervadó lomb. (Ésa 10,22; Zsolt 104,2;102,27; Jóel 2,30.2Pét;3,12; Ésa 13,10; Máté 24,29) 5Mert megrészegült fegyverem az égben, és ímé leszáll Edomra, átkom népére, ítéletre. (Malak 1,2.3.5Móz;32,42) 6Az Úr fegyvere telve vérrel, megrakva kövérrel, bárányoknak és bakoknak vérével, a kosoknak vesekövérével; mert áldozatja lesz az Úrnak Boczrában, és nagy öldöklés Edom földén. (Jer 46,10;50,27;51,40; Ezék 39,17-19; Jel 19,17.18) 7Elhullnak a bivalyok is velök, és a tulkok a bikákkal, és megrészegedik földük vértől, és poruk borítva lesz kövérrel. (Jób 14,1; Zsolt 95,5.6;103,15.1Pét;1,24.25; Jak 1,10.11) 8Mert bosszúállás napja ez az Úrnak, a megfizetés esztendeje Sionnak ügyéért. (Abd 1,10-14) 9És változnak patakjai szurokká, és pora kénkővé, és lészen földe égő szurokká. (Jer 49,18) 10Éjjel és nappal el nem alszik, örökre fölgomolyog füstje, nemzetségről nemzetségre pusztán marad, soha örökké senki át nem megy rajta; (Sof 2,14) 11És örökségül bírándja azt ökörbika, sündisznó; és gém és holló lakja azt, és fölvonják rá a pusztaság mérőkötelét és a semmiségnek köveit. (Ésa 66,12; Ezék 34,12-16; Ján 10,11.1Móz;33,13.4Móz;11,12) 12Nemesei nem választanak többé királyt, és minden fejedelmei semmivé lesznek. (Jób 26,10-13;38,5-10; Péld 30,4) 13És fölveri palotáit tövis, csalán és bogács a bástyáit, és lesz sakálok hajléka és struczok udvara. (Ésa 13,21.22) 14És találkozik vadmacska a vadebbel, és a kisértet társára talál, csak ott nyugszik meg az éji boszorkány és ott lel nyughelyet magának. (Jel 21,3.4.23;22,5) 15Oda rak fészket a bagoly és tojik és ül tojáson és költ árnyékában, csak ott gyűlnek együvé a sasok! (Zak 14,7) 16Keressétek meg majd az Úr könyvében, és olvassátok: ezeknek egy hijjok sem lesz, egyik a másiktól el nem marad; mert az Ő szája parancsolta, és az Ő lelke gyűjté össze őket! (Ésa 41,26) 17Ő vetett sorsot köztök, és keze osztá ki azt nékik mérőkötéllel; örökre bírni fogják azt, nemzetségről nemzetségre lakoznak abban. (Malak 1,3.4)

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet