Károli Gáspár revideált fordítása 1908-ból.

Zsoltárok könyve

109 1Az • éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár.
Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!• 1Krón. 25,1.  

   2Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én • velem.• Zsolt. 27,12.  1Sám. 24,10.  

   3És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.• 1Krón. 21,26.  22,1.  2.  

   4Szeretetemért • ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.• Zsolt. 35,12-25.  41,10.  

   5Roszszal fizetnek nékem a • jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.• Zsolt. 41,10.  

   6Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.• 2Krón. 6,41.  

   7Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.• vers 11.  12.  1Kir. 11,36.  

   8Életének napjai kevesek legyenek, és a • hivatalát más foglalja el.• 1Sám. 21,7.  Csel. 1,20.  

   9Fiai • legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.• Jób 20,10.  

   10És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.• 2Móz. 30,23-33.  

   11Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.• Én. 4,8.  

   12Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!

   13Veszszen ki az ő maradéka; • a második nemzedékben töröltessék el a nevök!• Zsolt. 21,11.  

   14Atyáinak • álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!• Jób 20,11.  2Móz. 20,5.  

   15Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,

   16A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon • és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.• 1Sám. 22,9.  10.  

   17Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.• Zsolt. 118,1.  

   18Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.• 2Móz. 19,5.  6.  1Pét. 2,9.  

   19Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.• 2Móz. 15,11.  Zsolt. 86,8.  

   20Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.• Zsolt. 115,3.  

   21De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!• Jer. 10,13.  

   22Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.• 2Móz. 12,29.  

   23Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az • ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.• Zsolt. 102,12.  

   24Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.• Józs. 12,1-24.  

   25Sőt gyalázatossá • lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.• Zsolt. 69,13.  

   26Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg • engem a te kegyelmed szerint!• Zsolt. 22,12.  20.  

   27Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!• Zsolt. 102,13.  

   28Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de • szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.• Zsolt. 40,15.  16.  

   29Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, • és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!• Zsolt. 40,15.  

   30Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a • sokaság közepette!• Zsolt. 22,23.  

   31Mert jobb keze felől áll a szegénynek, • hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.• Zsolt. 16,8.  110,5.