27Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kősziklája! (Zsolt 18,2) 28Én meg elsőszülöttemmé teszem őt és felebbvalóvá a föld királyainál. (Zsolt 2,7;2Sám 8,12;10,19) 29Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos marad ő vele. (2Sám 7,16;23,5) 30És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és az ő királyi székét, mint az egeknek napjait. (2Sám 7,12-16) 31Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint; (Zsolt 35,12-25;41,10) 32Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat: (Zsolt 41,10) 33Akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnöket, és vereségekkel az ő álnokságukat;
5Mert kinek mondotta valaha az angyalok közül: Én Fiam vagy te, én ma szűltelek téged? és ismét: Én leszek néki Atyja és ő lesz nékem Fiam? (Zsolt 2,7;2Sám 7,14)