Keresés a Bibliában

5 1Mikor pedig látta Jézus a sokaságot, felméne a hegyre, és a mint leül vala, hozzámenének az ő tanítványai. (Ésa 42,1-4) 2És megnyitván száját, tanítja vala őket, mondván: (Márk 2,16; Luk 15,2) 3Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa. (Luk 6,20; Ésa 57,15) 4Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvígasztaltatnak. (Zsolt 126,5; Ésa 61,2; Jel 7,17) 5Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet. (Zsolt 37,11) 6Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek. (Luk 6,21) 7Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek. (Jak 2,13) 8Boldogok, a kiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják. (Zsolt 51,12.1Ján;3,2.3) 9Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak. (Zsid 12,14) 10Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa. (1Pét 3,14) 11Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem. (1Pét 4,14) 12Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben: mert így háborgatták a prófétákat is, a kik előttetek voltak. (Jak 5,10; Zsid 11,33-38) 13Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek. (Márk 9,50; Luk 14,34.35) 14Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város. (Ján 8,12) 15Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, a kik a házban vannak. (Márk 4,21; Luk 8,16;11,33) 16Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. (Eféz. 5,8. 9. 1 Pét 2,12.) 17Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem. (Mát 3,15; Róm 3,31;10,4) 18Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik. (Luk 16,17;21,33) 19Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen. (Jak 2,10) 20Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába. (Mát 8,13) 21Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert a ki öl, méltó az ítéletre. (2Móz 20,13;21,12.3Móz;24,17.5Móz;17,8) 22Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére. (1Ján 3,15) 23Azért, ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened: (Mát 12,22-24; Luk 11,14-15) 24Hagyd ott az oltár előtt a te ajándékodat, és menj el, elébb békélj meg a te atyádfiával, és azután eljövén, vidd fel a te ajándékodat. (Márk 11,25) 25Légy jóakarója a te ellenségednek hamar, a míg az úton vagy vele, hogy ellenséged valamiképen a bíró kezébe ne adjon, és a bíró oda ne adjon a poroszló kezébe, és tömlöczbe ne vessen téged. (Mát 6,14.15;18,35; Luk 12,58.59) 26Bizony mondom néked: ki nem jősz onnét, mígnem megfizetsz az utolsó fillérig. (Mát 4,23; Márk 6,6; Luk 13,22) 27Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál! (2Móz 20,14) 28Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében. (Jób 31,1.2Pét;2,14) 29Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Mát 18,8.9; Márk 9,43.47; Kol 3,5) 30És ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Márk 6,7-13; Luk 9,1-15) 31Megmondatott továbbá: Valaki elbocsátja feleségét, adjon néki elválásról való levelet. (Mát 19,3. 9. 5 Móz 24,1.) 32Én pedig azt mondom néktek: Valaki elbocsátja feleségét, paráznaság okán kívül, paráznává teszi azt; és a ki elbocsátott asszonyt veszen el, paráználkodik. (Márk 10,11.12; Luk 16,18.1Kor;7,10.11) 33Ismét hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Hamisan ne esküdjél, hanem teljesítsd az Úrnak tett esküidet. (2 Móz. 20,7. 3 Móz. 19,12. 4 Móz 30,3.) 34Én pedig azt mondom néktek: Teljességgel ne esküdjetek; se az égre, mert az az Istennek királyi széke; (Mát 23,16-22;Ésa 66,1; Csel 7,49) 35Se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya; se Jeruzsálemre, mert a nagy Királynak városa; (Zsolt 48,3) 36Se a te fejedre ne esküdjél, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé; (Mát 4,17; Luk 10,9) 37Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon. (2Kor 1,17; Jak 5,12) 38Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért. (3Móz 24,19.20) 39Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is. (Ján 18,22.23.3Móz;19,18) 40És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is. (1Kor 6,7) 41És a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre. (Luk 10,5.6) 42A ki tőled kér, adj néki; és a ki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól. 43Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. (3Móz 19,18) 44Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket. (2Móz 23,4.5; Róm 12,14.20;Luk 23,34; Csel 7,59) 45Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak. (Eféz 5,1) 46Mert ha azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekeszik-é? (Mát 24,9) 47És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképen cselekesznek-é? (Mát 24,14; Csel 25,23;27,24) 48• Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes. (3Móz 19,2) 25 1Akkor hasonlatos lesz a mennyeknek országa ama tíz szűzhöz, a kik elővevén az ő lámpásaikat, kimenének a vőlegény elé. (Luk 12,35.36; Jel 19,7) 2Öt pedig közülök eszes vala, és öt bolond. (Zsolt 22,19) 3A kik bolondok valának, mikor lámpásaikat elővevék, nem vivének magukkal olajat; (Mát 9,17; Luk 5,37) 4Az eszesek pedig lámpásaikkal együtt olajat vivének az ő edényeikben. (Márk 15,26; Luk 23,38; Ján 19,19) 5Késvén pedig a vőlegény, mindannyian elszunnyadának és aluvának. (Ésa 53,12) 6Éjfélkor pedig kiáltás lőn: Ímhol jő a vőlegény! Jőjjetek elébe! (Zsolt 22,8) 7Akkor felkelének mind azok a szűzek, és elkészíték az ő lámpásaikat. (Mát 26,61; Ján 2,19) 8A bolondok pedig mondának az eszeseknek: Adjatok nékünk a ti olajotokból, mert a mi lámpásaink kialusznak. (Dán 9,27;Dán 12,4.10; Mát 24,15) 9Az eszesek pedig felelének, mondván: Netalán nem lenne elegendő nékünk és néktek; menjetek inkább az árúsokhoz, és vegyetek magatoknak. 10Mikor pedig venni járnak vala, megérkezék a vőlegény; és a kik készen valának, bemenének ő vele a menyegzőbe, és bezáraték az ajtó. (Zsolt 22,9) 11Később pedig a többi szűzek is megjövének, mondván: Uram! Uram! nyisd meg mi nékünk. (Luk 13,25.27) 12Ő pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, nem ismerlek titeket. (Mát 7,23) 13Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, a melyen az embernek Fia eljő. (Mát 24,42) 14Mert épen úgy van ez, mint az az ember, a ki útra akarván kelni, eléhívatá az ő szolgáit, és a mije volt, átadá nékik. (Márk 13,34; Luk 19,12) 15És ada az egyiknek öt tálentomot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek az ő erejéhez képest; és azonnal útra kele. (Róm 12,6) 16Elmenvén pedig a ki az öt tálentomot kapta vala, kereskedék azokkal, és szerze más öt tálentomot. 17Azonképen a kié a kettő vala, az is más kettőt nyere. (Márk 15,37; Luk 23,46; Ján 19,30) 18A ki pedig az egyet kapta vala, elmenvén, elásá azt a földbe, és elrejté az ő urának pénzét. (2Móz 26,31; Zsid 10,19.20) 19Sok idő múlva pedig megjöve ama szolgáknak ura, és számot vete velök. 20És előjövén a ki az öt tálentomot kapta vala, hoza más öt tálentomot, mondván: Uram, öt tálentomot adtál vala nékem; ímé más öt tálentomot nyertem azokon. (Csel 26,23) 21Az ő ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe. (Mát,25 23. Mát 24,45-47. Luk. 16,10.) 22Előjövén pedig az is, a ki a két tálentomot kapta vala, monda: Uram, két tálentomot adtál volt nékem; ímé más két tálentomot nyertem azokon. (Márk 15,40.41; Luk 23,49; Ján 19,25) 23Monda néki az ő ura: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe. (Mát,25 21.) 24Előjövén pedig az is, a ki az egy tálentomot kapta vala, monda: Uram, tudtam, hogy te kegyetlen ember vagy, a ki ott is aratsz, a hol nem vetettél, és ott is takarsz, a hol nem vetettél; (2Móz 34,25;Márk 15,42-47; Luk 23,50-56; Ján 19,38-42) 25Azért félvén, elmentem és elástam a te tálentomodat a földbe; ímé megvan a mi a tied. (Ésa 40,8;51,6; Zsolt 102,27; Zsid 1,11) 26Az ő ura pedig felelvén, monda néki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, a hol nem vetettem, és ott is takarok, a hol nem vetettem; (Luk 9,54) 27El kellett volna tehát helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál; és én, megjövén, nyereséggel kaptam volna meg a magamét. (Ésa 53,9) 28Vegyétek el azért tőle a tálentomot, és adjátok annak, a kinek tíz tálentoma van. (Mát 25,14; Luk 19,12) 29Mert mindenkinek, a kinek van, adatik, és megszaporíttatik; a kinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, a mije van. (Mát 13,12; Márk 4,25; Luk 8,18;19,26) 30És a haszontalan szolgát vessétek a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás. (Mát 8,12) 31Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe. (Mát 16,27; Jel 20,11-13) 32És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. (Róm 14,10) 33És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja. (Dán 6,17) 34Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta. (Márk 16,1-10; Luk 24,1-10; Ján 20,1-18) 35Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem; (Ésa 58,7) 36Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám. (Csel 1,10) 37Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna? 38És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna? (Mát 12,31.32; Luk 12,10) 39Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna? (Mát 12,40;16,21;17,23;20,19;Csel 2,36) 40És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg. (Péld 19,17; Zsid 2,11) 41Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, a mely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett. (Mát 7,23; Jel 20,10.15) 42Mert éheztem, és nem adtatok ennem; szomjúhoztam, és nem adtatok innom; 43Jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem; mezítelen voltam, és nem ruháztatok meg engem; beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem. (Zsid 2,11) 44Akkor ezek is felelnek majd néki, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, vagy szomjúhoztál, vagy hogy jövevény, vagy mezítelen, vagy beteg, vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna néked? 45Akkor felel majd nékik, mondván: Bizony mondom néktek, a mennyiben nem cselekedtétek meg egygyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg. (Mát 13,1.2) 46És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre; az igazak pedig az örök életre. (Ján 5,29)

KNB SZIT STL BD RUF KG