Keresés a Bibliában

31És miután megcsúfolták, levevék róla a palástot és az ő maga ruháiba öltözteték; és elvivék, hogy megfeszítsék őt. 32Kifelé menve pedig találkozának egy czirénei emberrel, a kit Simonnak hívnak vala; ezt kényszeríték, hogy vigye az ő keresztjét. (Márk 15,21; Luk 23,26) 33És mikor eljutának arra a helyre, a melyet Golgothának, azaz koponya helyének neveznek, (Márk 15,22-32; Luk 23,32-43; Ján 19,17-27) 34Méreggel megelegyített eczetet adának néki inni; és megízlelvén, nem akara inni. (Zsolt 69,22) 35Minek utána pedig megfeszíték őt, eloszták az ő ruháit, sorsot vetvén; hogy beteljék a próféta mondása: Megosztozának az én ruháimon, és az én köntösömre sorsot vetének. (Zsolt 22,19) 36És leülvén, ott őrzik vala őt. (Mát 14,28) 37És feje fölé illeszték az ő kárhoztatásának okát, oda írván: Ez Jézus, a zsidók királya. (Márk 15,26; Luk 23,38; Ján 19,19) 38Akkor megfeszítének vele együtt két latrot, egyiket jobbkéz felől, és a másikat balkéz felől. (Ésa 53,12) 39Az arramenők pedig szidalmazzák vala őt, fejüket hajtogatván. (Zsolt 22,8) 40És ezt mondván: Te, ki lerontod a templomot és harmadnapra fölépíted, szabadítsd meg magadat; ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről! (Mát 26,61; Ján 2,19) 41Hasonlóképen a főpapok is csúfolódván az írástudókkal és a vénekkel egyetemben, ezt mondják vala: (Mát 13,1.2) 42Másokat megtartott, magát nem tudja megtartani. Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztről, és majd hiszünk néki. 43Bízott az Istenben; mentse meg most őt, ha akarja; mert azt mondta: Isten Fia vagyok. (Zsolt 22,9) 44A kiket vele együtt feszítének meg, a latrok is ugyanazt hányják vala szemére. (Mát 13,4-8; Luk 8,4-15) 45Hat órától kezdve pedig sötétség lőn mind az egész földön, kilencz óráig. (Márk 15,33-39; Luk 23,44-48; Ján 19,28-30) 46Kilencz óra körül pedig nagy fenszóval kiálta Jézus, mondván: ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI? azaz: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet? (Zsolt 22,2) 47Némelyek pedig az ott állók közül, a mint ezt hallák, mondának: Illést hívja ez. (Luk 10,19; Csel 28,3-6;Jak 5,14.15) 48És egy közülök azonnal oda futamodván, egy szivacsot vőn, és megtöltvén eczettel és egy nádszálra tűzvén, inni ád vala néki. (Zsolt 69,22) 49A többiek pedig ezt mondják vala: Hagyd el, lássuk eljő-é Illés, hogy megszabadítsa őt? (Csel 14,3; Zsid 2,4) 50Jézus pedig ismét nagy fenszóval kiáltván, kiadá lelkét. (Márk 15,37; Luk 23,46; Ján 19,30) 51És ímé a templom kárpítja fölétől aljáig ketté hasada; és a föld megindula, és a kősziklák megrepedezének; (2Móz 26,31; Zsid 10,19.20) 52És a sírok megnyílának, és sok elhúnyt szentnek teste föltámada. (Ésa 6,9-10) 53És kijövén a sírokból, a Jézus föltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelenének. (Csel 26,23) 54A százados pedig és a kik ő vele őrizték vala Jézust, látván a földindulást és a mik történtek vala, igen megrémülének, mondván: Bizony, Istennek Fia vala ez! (Máté 13,19) 55Sok asszony vala pedig ott, a kik távolról szemlélődnek vala, a kik Galileából követték Jézust, szolgálván néki; (Márk 15,40.41; Luk 23,49; Ján 19,25) 56Ezek közt volt Mária Magdaléna, és Mária a Jakab és Józsé anyja, és a Zebedeus fiainak anyja. (Luk 8,2.3) 57Mikor pedig beesteledék, eljöve egy gazdag ember Arimathiából, név szerint József, a ki maga is tanítványa volt Jézusnak; (2Móz 34,25;Márk 15,42-47; Luk 23,50-56; Ján 19,38-42) 58Ez Pilátushoz menvén, kéri vala a Jézus testét. Akkor parancsolá Pilátus, hogy adják át a testet. (Mát 4,39) 59És magához vévén József a testet, begöngyölé azt tiszta gyolcsba, (Mát 10,23-24) 60És elhelyezé azt a maga új sírjába, a melyet a sziklába vágatott: és a sír szájára egy nagy követ hengerítvén, elméne. (Ésa 53,9) 61Ott vala pedig Mária Magdaléna és a másik Mária, a kik a sír átellenében ülnek vala. (Mát 5,15; Luk 8,16;11,33)

KNB SZIT STL BD RUF KG