29Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egeknek erősségei megrendülnek. (Ésa 13,6.10; Jóel 3,15.2Pét;3,10) 30És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel. (Mát 25,31;26,64; Márk 13,26;14,62; Jel 1,7;19,11;Dán 7,13.14) 31És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig. (1Kor 15,52.1Thess;4,16; Jel 8,12) 32A fügefáról vegyétek pedig a példát: mikor az ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár: (Márk 13,28; Luk 21,29) 33Azonképen ti is, mikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt. (Márk 15,6-15; Luk 23,13-25; Ján 18,39;19,1) 34Bizony mondom néktek, el nem múlik ez a nemzetség, mígnem mindezek meglesznek. (1Sám 15,22) 35Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak. (Mát 5,18; Luk 21,33) 36Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül. (1Thess 5,2)