2És hat nap múlva magához vevé Jézus Pétert és Jakabot és Jánost, és felvivé őket csupán magukban egy magas hegyre. És elváltozék előttük; (Mát 17,1-13; Luk 9,28-36) 3És a ruhája fényes lőn, igen fehér, mint a hó, mihez hasonlót a ruhafestő e földön nem fehéríthet. (Ján 2,19) 4És megjelenék nékik Mózes Illéssel együtt, és beszélnek vala Jézussal. (Mát 13,18-23; Márk 4,15-20) 5Péter pedig megszólalván, monda Jézusnak: Mester, jó nékünk itt lenni: csináljunk azért három hajlékot, néked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet. 6De nem tudja vala mit beszél, mivelhogy megrémülének. (Márk 15,5; Ésa 53,7) 7És felhő támada, mely őket befogá, és a felhőből szózat jöve, mondván: Ez az én szerelmes Fiam; őt hallgassátok. (Márk 1,11.2Pét;1,17) 8És mikor nagyhirtelen körültekintének, senkit sem látának többé maguk körül, egyedül a Jézust. (Márk 11,33; Mát 5,15) 9Mikor pedig a hegyről leszállának, megparancsolá nékik, hogy senkinek se beszéljék el, a mit láttak vala, csak a mikor az embernek Fia a halálból feltámad. (Márk 8,30) 10És ezt a szót megtarták magukban, tudakozván egymás között, mit tesz a halálból feltámadni? (5Móz 6,4.5) 11És megkérdezék őt, mondván: Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljőnie? (Mát 26,69-75; Luk 22,56-62; Ján 18,17.25-27) 12Ő pedig felelvén, monda nékik: Illés ugyan előbb eljövén helyre állít mindent; de hogyan van az embernek Fiáról megírva, hogy sokat kell szenvednie és megvettetnie? (Ésa 53,3) 13De mondom néktek, hogy Illés is eljött, és azt cselekedték vele, a mit akartak, a mint meg van írva ő felőle. (Mát 11,14;1Kir 19,2-20)