Keresés a Bibliában

32És menének ama helyre, a melynek Gecsemáné a neve; és monda az ő tanítványainak: Üljetek le itt, a míg imádkozom. (Mát 26,36-46; Luk 22,40-46; Ján 18,1.2) 33És maga mellé vevé Pétert és Jakabot és Jánost, és kezde rettegni és gyötrődni; (Ruth 4,18-22;1Móz 38,18.29.30) 34És monda nékik: Szomorú az én lelkem mind halálig; maradjatok itt, és vigyázzatok. (Ján 12,27) 35És egy kevéssé előre menvén, a földre esék, és imádkozék, hogy, ha lehetséges, múljék el tőle ez az óra; (Zsolt 103,11) 36És monda: Abba, Atyám! Minden lehetséges néked. Vidd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied. (Márk 10,38) 37Azután visszatére és aluva találá őket, és monda Péternek: Simon, alszol? Nem bírtál egy óráig vigyázni? (Jak 4,17) 38Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne jussatok; a lélek ugyan kész, de a test erőtelen. (1Sám 2,5) 39És ismét elmenvén, imádkozék, ugyanazon szavakkal szólván. (Ésa 41,8-10;54,5; Jer 31,3.20) 40A mikor pedig visszatére, ismét aluva találá őket; mert a szemeik megnehezedtek vala, és nem tudták mit feleljenek néki. (1Móz 12,3;17,7;18,18) 41Harmadszor is jöve, és monda nékik: Aludjatok immár és nyugodjatok. Elég; eljött az óra; ímé az embernek Fia a bűnösök kezébe adatik. (Mát 10,34.35) 42Keljetek föl, menjünk: ímé elközelgett, a ki engem elárul. (5Móz 8,3) 43És mindjárt még mikor ő szól vala, eljöve Júdás, egy a tizenkettő közül, és vele együtt nagy sokaság, fegyverekkel és botokkal, a főpapoktól, az írástudóktól és a vénektől. (Mát 26,47-58; Luk 22,47-55; Ján 18,2-18) 44Az ő elárulója pedig jelt ada nékik, mondván: A kit megcsókolok majd, ő az; fogjátok meg azt, és vigyétek el biztonsággal. (1Móz 17,12) 45És odajutván, azonnal hozzáméne, és monda: Mester! Mester! és megcsókolá őt. 46Azok pedig ráveték kezeiket, és megfogák őt. (5Móz 6,13) 47De egy az ott állók közül az ő szablyáját kivonván, a főpap szolgájához csapa, és levágá annak fülét. 48Jézus pedig felelvén, monda nékik: Mint egy rablóra, úgy jöttetek-é reám fegyverekkel és botokkal, hogy megfogjatok engem?! (Mát 5,25.26) 49Naponta nálatok valék, a templomban tanítva, és nem fogtatok meg engem; de szükség, hogy az írások beteljesedjenek. (Zsolt 91,11.12) 50Akkor elhagyván őt, mindnyájan elfutának. (5Móz 6,16) 51Egy ifjú pedig követé őt, a kinek testét csak egy gyolcs ing takarta; és megfogák őt az ifjak. 52De ő ott hagyva az ingét, meztelenül elszalada tőlük. (Mát 4,11.13) 53És vivék Jézust a főpaphoz. És oda gyűlének mindnyájan a főpapok, a vének és az írástudók. 54Péter pedig távolról követé őt, be egészen a főpap udvaráig: és ott üle a szolgákkal, és melegszik vala a tűznél. (Zsolt 132,11.17; Jer 23,6) 55A főpapok pedig és az egész tanács bizonyságot keresnek vala Jézus ellen, hogy megölhessék őt; de nem találnak vala. (Mát 26,59-68; Luk 22,63-71; Ján 18,19-24) 56Mert sokan tesznek vala ugyan hamis tanúbizonyságot ellene, de a bizonyságtételek nem valának megegyezők. 57És némelyek fölkelének és hamis tanúbizonyságot tőnek ellene, mondván: (1Móz 3,15;12,3;22,15-18;28,14; Zsid 6,13) 58Mi hallottuk, mikor ezt mondá: Én lerontom ezt a kézzel csinált templomot, és három nap alatt mást építek, a mely nem kézzel csináltatott. (Ján 2,19) 59De még így sem vala egyező az ő bizonyságtételük. (Zsid 2,14.15) 60Akkor a főpap odaállván a középre, megkérdé Jézust, mondván: Semmit sem felelsz-é? Miféle bizonyságot tesznek ezek te ellened? (1Pét 1,15) 61Ő pedig hallgat vala, és semmit sem felele. Ismét megkérdezé őt a főpap, és monda néki: Te vagy-é a Krisztus, az áldott Isten Fia? (Márk 15,5; Ésa 53,7) 62Jézus pedig monda: Én vagyok. És meglátjátok majd az embernek Fiát ülni a hatalomnak jobbján, és eljőni az ég felhőivel. (Mát 3,1-3) 63A főpap pedig megszaggatván ruháit, monda: Mi szükségünk van még tanúkra? (Zak 3,8;6,12; Malak 4,2) 64Hallátok a káromlást. Mi tetszik néktek? Azok pedig halálra méltónak ítélték őt mindnyájan. (Ján 19,7) 65És kezdék őt némelyek köpdösni, és az ő orczáját elfedni, és őt öklözni, és mondani néki: Prófétálj! A szolgák pedig arczul csapdossák vala őt. (Márk 3,1-3) 66A mint pedig Péter lent vala az udvarban, odajöve egy a főpap szolgálói közül; (Mát 26,69-75; Luk 22,56-62; Ján 18,17.25-27) 67És meglátván Pétert, a mint melegszik vala, rátekintvén, monda: Te is a Názáreti Jézussal valál! (Márk 4,30) 68Ő pedig megtagadá, mondván: Nem ismerem, s nem is értem, mit mondasz. És kiméne a tornáczra; és a kakas megszólala. (Mát 13,31.32; Márk 4,31) 69A szolgáló pedig meglátva őt, kezdé ismét mondani az ott állóknak: Ez közülök való. (Ján 7,42) 70Ő pedig ismét megtagadá. De kevés idő múlva az ott állók ismét mondják vala Péternek: Bizony közülök való vagy; mert Galileabeli is vagy, és a beszéded is hasonló. (Mát 7,29) 71Ő pedig kezde átkozódni és esküdözni, hogy: Nem ismerem azt az embert, a kiről beszéltek. (Márk 1,23.24) 72És másodszor szóla a kakas. És Péternek eszébe juta a beszéd, a melyet néki Jézus mondott vala, hogy mielőtt a kakas kétszer szólana, háromszor megtagadsz engem. És sírva fakada. (Márk,14 30.) 15 1És mindjárt reggel tanácsot tartván a főpapok a vénekkel és írástudókkal, és az egész tanács, megkötözvén Jézust, elvivék és átadák Pilátusnak. (Mát 27,1.2; Luk 26,66;23,1; Ján 18,28) 2És megkérdé őt Pilátus: Te vagy-é a zsidók királya? Ő pedig felelvén, monda néki: Te mondod. (Mát 27,11-30; Luk 23,2-25; Ján 18,29;19,16) 3És erősen vádolják vala őt a főpapok. (Mát 7,22.23) 4Pilátus pedig ismét megkérdé őt, mondván: Semmit sem felelsz-é? Ímé, mennyi tanúbizonyságot szólnak ellened! (Mát 8,14.15) 5Jézus pedig semmit sem felele, annyira hogy Pilátus elcsudálkozék. (Márk 14,61; Ésa 53,7) 6Ünnepenként pedig egy foglyot szokott vala elbocsátani nékik, a kit épen óhajtának. (Zsolt 103,20.21) 7Vala pedig egy Barabbás nevű, megkötöztetve ama lázadókkal együtt, a kik a lázadás alkalmával gyilkosságot követtek vala el. (Márk 1,24.25;Mát 26,63.64) 8És a sokaság kiáltván, kezdé kérni Pilátust arra, a mit mindenkor megtesz vala nékik. (Márk 1,35-38) 9Pilátus pedig felele nékik, mondván: Akarjátok-é, hogy elbocsássam néktek a zsidók királyát? (Ésa 61,1) 10Mert tudja vala, hogy irígységből adták őt kézbe a főpapok. (Ján 11,48) 11A főpapok azonban felindíták a sokaságot, hogy inkább Barabbást bocsássa el nékik. (Márk 19,42-44; Mát 23,37.38;Ján 11,47-53; Márk 19,47) 12Pilátus pedig felelvén, ismét monda nékik: Mit akartok tehát, hogy cselekedjem ezzel, a kit a zsidók királyának mondotok? (Mik 3,12; Márk 19,43.44;Márk 19,38; Mát 23,38.39) 13És azok ismét kiáltának: Feszítsd meg őt! 14Pilátus pedig monda nékik: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig annál jobban kiáltanak vala: Feszítsd meg őt! (1Móz 17,12) 15Pilátus pedig eleget akarván tenni a sokaságnak, elbocsátá nékik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszítsék. (3Móz 12,4.6) 16A vitézek pedig elvivék őt az udvar belső részébe, a mi az őrház; és összehívák az egész csapatot. (2Móz 13,2;22,29.4Móz;3,45.47) 17És bíborba öltözteték őt, és tövisből font koszorút tevének a fejére, (3Móz 12,8) 18És elkezdék őt köszönteni: Üdvöz légy, zsidók királya! 19És verik vala a fejét nádszállal, és köpdösik vala őt, és térdet hajtva tisztelik vala őt. 20Mikor pedig kicsúfolták őt, leveték róla a bíbor ruhát, és a maga ruháiba öltözteték; és kivivék őt, hogy megfeszítsék. (Mát 27,31-56; Luk 23,26-49; Ján 19,16-30) 21És kényszerítének egy mellettök elmenőt, bizonyos czirénei Simont, a ki a mezőről jő vala, Alekszándernek és Rufusnak az atyját, hogy vigye az ő keresztjét. (Mát 27,32; Luk 23,26;Róm 16,13) 22És vivék őt a Golgotha nevű helyre, a mely megmagyarázva annyi, mint: koponya helye. (Mát 27,33-44; Luk 23,32-43; Ján 19,17-27) 23És mirhás bort adnak vala néki inni; de ő nem fogadá el. (Zsolt 69,22) 24És megfeszítvén őt, eloszták az ő ruháit, sorsot vetvén azokra, ki mit kapjon. (Zsolt 22,19) 25Vala pedig három óra, mikor megfeszíték őt. (Ésa 42,6;49,6) 26Az ő kárhoztatásának oka pedig így vala fölébe felírva: A zsidók királya. (Mát 27,37; Luk 23,38; Ján 19,19) 27Két rablót is megfeszítének vele, egyet jobb és egyet bal keze felől. (Ésa 8,14.15;Mát 12,24;13,54.57; Róm 9,33.1Pét;2,7.9) 28És beteljesedék az írás, a mely azt mondja: És a bűnösök közé számláltaték. (Ésa 53,12) 29Az arra menők pedig szidalmazzák vala őt, fejüket hajtogatván és mondván: Hah! a ki lerontod a templomot, és három nap alatt fölépíted; (Márk 14,58) 30Szabadítsd meg magadat, és szállj le a keresztről! 31Hasonlóképen pedig a főpapok is, csúfolodván egymás között, az írástudókkal együtt mondják vala: Másokat megtartott, magát nem bírja megtartani. (Zsolt 32,5; Ésa 43,25) 32A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le most a keresztről, hogy lássuk és higyjünk. A kiket vele feszítettek meg, azok is szidalmazzák vala őt. 33Mikor pedig hat óra lőn, sötétség támada az egész földön kilencz óráig. (Mát 27,45-54; Luk 23,44-48; Ján 19,28-30) 34És kilencz órakor fennszóval kiálta Jézus mondván: Elói, Elói! Lamma Sabaktáni? a mi megmagyarázva annyi, mint: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet? (Zsolt 22,2) 35Némelyek pedig meghallván ezt az ott állók közül, mondának: Ímé Illést hívja. (2Móz 23,15) 36Egy ember pedig odafutamodék és egy szivacsot megtöltvén eczettel és azt nádszálra tűzvén, inni ada néki, mondván: Hagyjátok el, lássuk, ha eljő-é Illés, hogy levegye őt. (4Móz 13,3.26.32.34;14,1.4.21.23;Márk,15 17.) 37Jézus pedig nagy fennszóval kiáltván kibocsátá lelkét. (Mát 27,50; Luk 23,46; Ján 19,30) 38És a templom kárpítja fölétől aljáig ketté hasada. (Mát 10,37.38) 39Látván pedig a százados, a ki vele átellenben áll vala, hogy ekként kiáltva bocsátá ki lelkét, monda: Bizony, ez az ember Isten Fia vala! (Márk 9,23; Mát 10,38; Márk 8,34) 40Valának pedig asszonyok is, a kik távolról nézik vala, a kik között vala Mária Magdaléna, és Mária, a kis Jakabnak és Józsénak anyja, és Salomé, (Mát 27,55.56; Luk 23,49; Ján 19,25;Luk 8,2.3) 41A kik, mikor Galileában vala, akkor is követték vala őt, és szolgálnak vala néki; és sok más asszony, a kik vele mentek vala fel Jeruzsálembe. (Mát 9,12.13) 42És mikor immár este lőn, mivelhogy péntek vala, azaz szombat előtt való nap, (Mát 27,57-61; Luk 23,50-55; Ján 19,38-42) 43Eljöve az arimathiai József, egy tisztességes tanácsbeli, a ki maga is várja vala az Isten országát; beméne bátran Pilátushoz, és kéré Jézusnak testét. (Mát 9,14.15; Márk 2,18-20) 44Pilátus pedig csodálkozék, hogy immár meghalt volna; és magához hivatva a századost, megkérdé tőle, ha régen halt-é meg? 45És megtudván a századostól, odaajándékozá a testet Józsefnek. 46Ő pedig gyolcsot vásárolván, és levévén őt, begöngyölé a gyolcsba, és elhelyezé egy sírboltba, a mely kősziklából vala kivágva; és követ hengeríte a sírbolt szájára. (Mát 9,16; Márk 2,21) 47Mária Magdaléna pedig és Mária, a Józsé anyja, nézik vala, hová helyezék. (Csel 4,6;Márk 1,13.57.63.80)

KNB SZIT STL BD RUF KG