1 1Az Úr igéje, a mely lőn a moreseti Mikeáshoz, Jótám, Akház és Ezékiásnak, Júda királyainak idejében, a melyet látott Samária és Jeruzsálem felől. (Jer 26,18.19) 2Halljátok meg minden népek, figyelmezz föld és annak teljessége. És az Úr Isten legyen bizonyság ellenetek; az Úr az ő szent templomából! (Hós 5,5;7,10) 3Mert ímé, kijő az Úr az ő helyéről, és leszáll és lépdel a földnek magaslatain. (Ésa 26,21) 4És szétmállanak alatta a hegyek, a völgyek pedig szétszakadoznak, mint a viasz a tűz előtt, mint a meredekről leszakadó vizek. (Zsolt 97,5) 5A Jákób vétkéért lészen mindez, és az Izráel házának bűnei miatt! Micsoda a Jákób vétke? Avagy nem Samária-é? És mik a Júda magaslatai? Avagy nem Jeruzsálem-é? 6De olyanná teszem Samáriát, mint a mezőben való kőrakás, szőlő-plánták helyévé; és lezúdítom a völgybe az ő köveit, és még fundamentomit is kimutatom. (Hós 9,6;12,11) 7Faragott képei mind összetöretnek és minden ajándékát tűz égeti meg. Minden bálványait semmivé teszem; mert paráznaság béréből gyűjtögette azokat, azért ismét paráznaság bérévé legyenek. (Hós 2,4;8,6;10,2) 8E miatt kesergek és jajgatok; ruhátalan és mezítelen járok. Üvöltök, mint a sakálok, és sikongok, mint a struczmadarak. (Mik 19,21; Luk 12,33; Kol 3,1.2) 9Mert halálosak az ő sebei. Bizony Júdáig ér; népem kapujáig hatol, Jeruzsálemig. (2Kir 18,13) 10Gáthban hírül ne adjátok; sírván ne sírjatok; Beth-le-Afrában porba heveredtem. (2Sám 1,20) 11Költözzetek el, Safirnak lakója gyalázatos meztelenül! Nem vonult ki Saanán lakosa; Beth-Eselnek siralma nem enged tartózkodni. (Jób 34,12) 12Mert beteg lett Marótnak lakosa az ő javai miatt; mert veszedelem szállt le az Úrtól Jeruzsálemnek kapujára. (Luk 16,9.13) 13Gyors paripához kösd a szekeret, Lákisnak lakója! ki a bűnnek kezdője valál a Sion leányánál. Bizony te benned találtatnak Izráel vétkei! (2Sám 18,14;19,8) 14Azért adj válólevelet Moreset-Gátnak! Akzib házai megcsalják Izráel királyait. (Mik 10,29-31) 15Még hozok én te néked örököst, Marésa lakosa; Adullámig hat el Izráel dicsősége! (Luk 12,25) 16Nyírd le, kopaszítsd meg magadat a te gyönyörűséges fiaidért! Szélesítsd meg kopaszságodat, mint a keselyű; mert rabságra vitettek el tőled! (Mik 1,12-17)