9 1És hajóra szállva átkele, és méne a maga városába. (Mát 4,13) 2És ímé hoznak vala hozzá egy ágyban fekvő gutaütött embert. És látva Jézus azoknak hitét, monda a gutaütöttnek: Bízzál fiam! Megbocsáttattak néked a te bűneid. (Mát 13,55) 3És ímé némelyek az írástudók közül mondának magukban: Ez káromlást szól. (Márk 2,7) 4És Jézus, látva az ő gondolataikat, monda: Miért gondoltok gonoszt a ti szívetekben? (Mát 12,25; Ján 2,25) 5Mert mi könnyebb, ezt mondani-é: Megbocsáttattak néked a te bűneid; vagy ezt mondani: Kelj föl és járj? 6Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma a földön a bűnöket megbocsátani (ekkor monda a gutaütöttnek): Kelj föl, vedd a te ágyadat, és eredj haza. (Róm 8,29) 7És az felkelvén, haza méne. (Mát 10,6) 8A sokaság pedig ezt látván, elálmélkodék, és dicsőíté az Istent, hogy ilyen hatalmat adott az embereknek.