36Akkor elméne Jézus velök egy helyre, a melyet Gecsemánénak hívtak, és monda a tanítványoknak: Üljetek le itt, míg elmegyek és amott imádkozom. (Márk 14,32-42; Luk 22,39-46; Ján 18,1.2) 37És maga mellé vévén Pétert és Zebedeusnak két fiát, kezde szomorkodni és gyötrődni. (Zsid 5,7) 38Ekkor monda nékik: Felette igen szomorú az én lelkem mind halálig! maradjatok itt és vigyázzatok én velem. (Ján 12,27) 39És egy kissé előre menve, arczra borula, könyörögvén és mondván: Atyám! ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár; mindazáltal ne úgy legyen a mint én akarom, hanem a mint te. (Zsid 5,8;Ján 18,11) 40Akkor méne a tanítványokhoz és aluva találá őket, és monda Péternek: Így nem birtatok vigyázni velem egy óráig sem!? (Mát 8,28-34; Luk 8,26-40) 41Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek; mert jóllehet a lélek kész, de a test erőtelen. (Zsid 2,14;4,15) 42Ismét elméne másodszor is, és könyörge, mondván: Atyám! ha el nem múlhatik tőlem e pohár, hogy ki ne igyam, legyen meg a te akaratod. 43És mikor visszatér vala, ismét aluva találá őket; mert megnehezedtek vala az ő szemeik. (Ján 2,19) 44És ott hagyva őket, ismét elméne és imádkozék harmadszor, ugyanazon beszéddel szólván. (2Kor 12,8) 45Ekkor méne az ő tanítványaihoz, és monda nékik: Aludjatok immár és nyugodjatok. Ímé, elközelgett az óra, és az embernek Fia a bűnösök kezébe adatik. 46Keljetek fel, menjünk! Ímé elközelgett, a ki engem elárul. (Mát 15,5; Ésa 53,7)