22És mindjárt kényszeríté Jézus az ő tanítványait, hogy szálljanak a hajóba és menjenek át előre a túlsó partra, míg ő elbocsátja a sokaságot. (1Kor 7,7.17) 23És a mint elbocsátá a sokaságot, felméne a hegyre, magánosan imádkozni. Mikor pedig beestveledék, egyedül vala ott. (Luk 6,12;9,18) 24A hajó pedig immár a tenger közepén vala, a haboktól háborgattatva; mivelhogy a szél szembe fújt vala. (Márk 10,13-16; Luk 18,15-17) 25Az éjszaka negyedik részében pedig hozzájuk méne Jézus, a tengeren járván. (Mát 18,2.3) 26És mikor látták a tanítványok, hogy ő a tengeren jára, megrémülének, mondván: Ez kísértet; és a félelem miatt kiáltozának. (Luk 24,37) 27De Jézus azonnal szóla hozzájuk, mondván: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek! (Márk 10,17-31; Luk 18,18-30) 28Péter pedig felelvén néki, monda: Uram, ha te vagy, parancsolj, hogy hozzád mehessek a vizeken. (Luk 10,26-28) 29Ő pedig monda: Jövel! És Péter kiszállván a hajóból, jár vala a vizeken, hogy Jézushoz menjen. (2Móz 20,12-16) 30De látva a nagy szelet, megrémüle; és a mikor kezd vala merülni, kiálta, mondván: Uram, tarts meg engem! (3Móz 19,18) 31Jézus pedig azonnal kinyújtván kezét, megragadá őt, és monda néki: Kicsinyhitű, miért kételkedél? (Mát 8,26) 32És a mikor beléptek a hajóba, elállt a szél. (Mát 6,20; Luk 12,33) 33A hajóban levők pedig hozzámenvén, leborulának előtte, mondván: Bizony, Isten Fia vagy! (Mát 10,26; Luk 8,17;12,2) 34És általkelvén, eljutának Genezáret földére. 35És mikor megismerték őt annak a helynek lakosai, szétküldének abba az egész környékbe, és minden beteget hozzá hozának; (Mát 7,2) 36És kérik vala őt, hogy csak az ő ruhájának peremét illethessék. És a kik illeték vala, mindnyájan meggyógyulának. (Mát 9,21; Luk 6,19)
15Jézus azért, a mint észrevevé, hogy jőni akarnak és őt elragadni, hogy királylyá tegyék, ismét elvonula egymaga a hegyre. 16Mikor pedig estveledék, lemenének az ő tanítványai a tengerhez, (Ésa 44,1-5;Ján 17,20) 17És beszállva a hajóba, mennek vala a tengeren túl Kapernaumba. És már sötétség volt, és még nem ment vala hozzájuk Jézus. (1Ján 4,6) 18És a tenger a nagy szél fúvása miatt háborog vala. (Ján 7,20;10,20) 19Mikor azért huszonöt, vagy harmincz futamatnyira beevezének, megláták Jézust, a mint jár vala a tengeren és a hajóhoz közeledik vala: és megrémülének. (Ján 5,29; Dán 12,2) 20Ő pedig monda nékik: Én vagyok, ne féljetek! (Márk 16,17.18; Ján 14,12) 21Be akarák azért őt venni a hajóba: és a hajó azonnal ama földnél vala, a melyre menének. (Ján 5,24)