28 1A szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. (Márk 16,1-10; Luk 24,1-10; Ján 20,1-18) 2És ímé nagy földindulás lőn; mert az Úrnak angyala leszállván a mennyből, és oda menvén, elhengeríté a követ a sír szájáról, és reá üle arra. (Dán 8,16;9,21.27; Máté 18,10) 3A tekintete pedig olyan volt, mint a villámlás, és a ruhája fehér, mint a hó. (Csel 1,10) 4Az őrizők pedig tőle való féltökben megrettenének, és olyanokká lőnek mint a holtak. (Luk 13,18) 5Az angyal pedig megszólalván, monda az asszonyoknak: Ti ne féljetek; mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. (Mát 13,31.32; Luk 13,19) 6Nincsen itt, mert feltámadott, a mint megmondotta volt. Jertek, lássátok a helyet, a hol feküdt vala az Úr. (Mát 12,40;16,21;17,23;20,19;Csel 2,36) 7És menjetek gyorsan és mondjátok meg az ő tanítványainak, hogy feltámadott a halálból; és ímé előttetek megy Galileába; ott meglátjátok őt, ímé megmondottam néktek. (Mát 26,32) 8És gyorsan eltávozván a sírtól félelemmel és nagy örömmel, futnak vala, hogy megmondják az ő tanítványainak. (1Móz 30,23)
24 1A hétnek első napján pedig kora reggel a sírhoz menének, vivén az elkészített fűszerszámokat, és némely más asszonyok is velök. (Mát 28,1-10; Márk 16,1-10; Ján 20,1-18) 2És a követ a sírról elhengerítve találák. (Luk 1,7.15.26.34; Mát 3,11; Márk 1,7; Luk 3,16) 3És mikor bementek, nem találák az Úr Jézus testét. (1Kor 4,7) 4És lőn, hogy mikor ők e felett megdöbbenének, ímé két férfiú álla melléjök fényes öltözetben: (Luk 1,20;Malak 3,1; Mát 11,10; Márk 1,2; Luk 1,17) 5És mikor ők megrémülvén a földre hajták orczájokat, azok mondának nékik: Mit keresitek a holtak között az élőt? (Márk 16,5.6) 6Nincs itt, hanem feltámadott: emlékezzetek rá, mint beszélt néktek, még mikor Galileában volt, (Mát 17,22.23) 7Mondván: Szükség az ember Fiának átadatni a bűnös emberek kezébe, és megfeszíttetni, és harmadnapon feltámadni. (Luk 9,22;17,25; Mát 16,21;17,22;20,18; Márk 8,31;9,31;10,33) 8Megemlékezének azért az ő szavairól. (Luk,24 11.) 9És visszatérvén a sírtól, elmondák mindezeket a tizenegynek, és mind a többieknek. (Mát 28,8-10) 10Valának pedig Mária Magdaléna, és Johanna, és a Jakab anyja Mária, és egyéb asszonyok ő velök, a kik ezeket mondák az apostoloknak. (Luk 8,2.3) 11De az ő szavuk csak üres beszédnek látszék azok előtt; és nem hivének nékik. (Luk 13,3;17,2; Mát 11,27;28,18; Luk 10,22; Zsid 2,8) 12Péter azonban felkelvén elfuta a sírhoz, és behajolván látá, hogy csak a lepedők vannak ott; és elméne, magában csodálkozván e dolgon. (Ján 20,3-8)
20 1A hétnek első napján pedig jó reggel, a mikor még sötétes vala, oda méne Mária Magdaléna a sírhoz, és látá, hogy elvétetett a kő a sírról. (Mát 28,1; Márk 16,1; Luk 24,1) 2Futa azért és méne Simon Péterhez és ama másik tanítványhoz, a kit Jézus szeret vala, és monda nékik: Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették őt. (Ján 5,24.26; Luk 22,4.52;Ján 5,17;23,8; Márk 12,18) 3Kiméne azért Péter és a másik tanítvány, és menének a sírhoz. (Luk 24,12) 4Együtt futnak vala pedig mindketten: de ama másik tanítvány hamar megelőzé Pétert, és előbb juta a sírhoz; (Ján 5,18) 5És lehajolván, látá, hogy ott vannak a lepedők; mindazáltal nem megy vala be. 6Megjöve azután Simon Péter is nyomban utána, és beméne a sírba: és látá, hogy a lepedők ott vannak. (Márk 15,1) 7És a keszkenő, a mely az ő fején volt, nem együtt van a lepedőkkel, hanem külön összegöngyölítve egy helyen. (Mát 26,57; Luk 3,2; Ján 18,13.24) 8Akkor aztán beméne a másik tanítvány is, a ki először jutott a sírhoz, és lát és hisz vala. (Márk 11,28) 9Mert nem tudják vala még az írást, hogy fel kell támadnia a halálból. (Zsolt 16,10) 10Visszamenének azért a tanítványok az övéikhez. (2Móz 3,6.15.16)