²¹És mikor ismét általment Jézus a hajón a tulsó partra, nagy sokaság gyűle ő hozzá; és vala a tenger mellett. ^{(Mát 16,28; Luk 9,27) 22}És ímé, eljöve a zsinagóga fők egyike, névszerint Jairus, és meglátván őt, lábaihoz esék, ^{(Mát 9,18-26; Luk 8,41-56) 23}És igen kéré őt, mondván: Az én leánykám halálán van; jer, vesd reá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen. ^{(Luk 19,47) 24}El is méne vele, és követé őt nagy sokaság, és összeszorítják vala őt. ²⁵És egy asszony, a ki tizenkét év óta vérfolyásos vala, ^{(Márk,5 14.) 26}És sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát magára költötte, és semmit sem javult, sőt inkább még rosszabbul lett, ^{(Márk 1,35-38) 27}Mikor Jézus felől hallott vala, a sokaságban hátulról kerülve, illeté annak ruháját. ^{(Márk 1,11.2Pét;1,17) 28}Mert ezt mondja vala: Ha csak ruháit illethetem is, meggyógyulok. ^{(Mát 17,20;21,24; Luk 17,6) 29}És vérének forrása azonnal kiszárada és megérzé testében, hogy kigyógyult bajából. ^{(Márk 8,30) 30}Jézus pedig azonnal észrevevén magán, hogy isteni erő áradott vala ki belőle, megfordult a sokaságban, és monda: Kicsoda illeté az én ruháimat? ^{(Luk 6,19) 31}És mondának néki az ő tanítványai: Látod, hogy a sokaság szorít össze téged, és azt kérdezed: Kicsoda illetett engem? ^{(Mát 6,14.15) 32}És körülnéze, hogy lássa azt, a ki ezt cselekedte. ^{(Ésa 53,3) 33}Az asszony pedig tudva, hogy mi történt vele, félve és remegve megy vala oda és elébe borula, és elmonda néki mindent igazán. ^{(Mát 11,14;1Kir 19,2-20) 34}Ő pedig monda néki: Leányom, a te hited megtartott téged. Eredj el békével, és gyógyulj meg a te bajodból. ^{(Márk 10,52; Mát 9,22; Luk 7,50;8,48;17,19;18,42) 35}Mikor még beszél vala, odajövének a zsinagóga fejétől, mondván: Leányod meghalt; mit fárasztod tovább a Mestert? ³⁶Jézus pedig, a mint hallá a beszédet, a mit mondanak vala, azonnal monda a zsinagóga fejének: Ne félj, csak higyj. ³⁷És senkinek sem engedé, hogy vele menjen, csak Péternek és Jakabnak és Jánosnak, a Jakab testvérének. ³⁸És méne a zsinagóga fejének házához, és látá a zűrzavart, a sok síránkozót és jajgatót. ^{(Ezék 47,9.10; Csel 2,38-41) 39}És bemenvén, monda nékik: Mit zavarogtok és sírtok? A gyermek nem halt meg, hanem alszik. ^{(Ján 11,11) 40}És nevetik vala őt. Ő pedig kiküldvén valamennyit, maga mellé vevé a gyermeknek atyját és anyját és a vele levőket, és beméne oda, a hol a gyermek fekszik vala. ^{(Mát 8,2) 41}És megfogván a gyermeknek kezét, monda néki: Talitha, kúmi; a mi megmagyarázva azt teszi: Leányka, néked mondom, kelj föl. ^{(Luk 7,14) 42}És a leányka azonnal fölkele és jár vala. Mert tizenkét esztendős vala. És nagy csodálkozással csodálkozának. ^{(3Móz 14,2-10) 43}Ő pedig erősen megparancsolá nékik, hogy ezt senki meg ne tudja. És mondá, hogy adjanak annak enni. ^{(Márk 11,23)}

KNB SZIT STL BD RUF KG