10 1Onnan pedig felkelvén Judea határaiba méne, a Jordánon túl való részen által; és ismét sokaság gyűl vala hozzá; ő pedig szokása szerint ismét tanítja vala őket. (Mát 19,1-9) 2És a farizeusok hozzámenvén megkérdezék tőle, ha szabad-é férjnek feleségét elbocsátani, kísértvén őt. (Mát 13,41) 3Ő pedig felelvén, monda nékik: Mit parancsolt néktek Mózes? (Mát 24,32; Luk 21,29) 4Ők pedig mondának: Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk, és elváljunk. (5Móz 24,1; Mát 5,31.32) 5És Jézus felelvén, monda nékik: A ti szívetek keménysége miatt írta néktek ezt a parancsolatot; (Mát 14,1.2; Márk 6,14) 6De a teremtés kezdete óta férfiúvá és asszonnyá teremté őket az Isten. (1Móz 1,27) 7Annakokáért elhagyja az ember az ő atyját és anyját; és ragaszkodik a feleségéhez, (1Móz 2,24) 8És lesznek ketten egy testté! Azért többé nem két, hanem egy test. (Mát 24,44;25,13; Luk 22,40) 9Annakokáért a mit az Isten egybe szerkesztett, ember el ne válaszsza. (Mát 25,14; Luk 19,12) 10És odahaza az ő tanítványai ismét megkérdezék őt e dolog felől. (Luk 12,38) 11Ő pedig monda nékik: A ki elbocsátja feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el az ellen. (Mát 5,32; Luk 16,18) 12Ha pedig a feleség hagyja el a férjét és mással kel egybe, házasságtörést követ el.