Keresés a Bibliában

Keresés a Bibliában

Igehely

8 1Mikor leszállott vala a hegyről, nagy sokaság követé őt. (Luk 13,15;14,5) 2És ímé eljövén egy bélpoklos, leborula előtte, mondván: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem. (Luk 14,5) 3És kinyújtván kezét, megilleté őt Jézus, mondván: Akarom, tisztulj meg. És azonnal eltisztult annak poklossága. 4És monda néki Jézus: Meglásd, senkinek se szólj. Hanem eredj, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel az ajándékot, a melyet Mózes rendelt, bizonyságul nékik. (3Móz 14,2-32;Luk 17,14) 5Mikor pedig beméne Jézus Kapernaumba, egy százados méne hozzá, kérvén őt, (Luk 7,1-10) 6És ezt mondván: Uram, az én szolgám otthon gutaütötten fekszik, és nagy kínokat szenved. (Mát 8,4) 7És monda néki Jézus: Elmegyek és meggyógyítom őt. (Ésa 42,1-4) 8És felelvén a százados, monda: Uram, nem vagyok méltó, hogy az én hajlékomba jőjj; hanem csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám. (Mát 3,17) 9Mert én is hatalmasság alá vetett ember vagyok, és vannak alattam vitézek; és mondom egyiknek: Eredj el, és elmegy; és a másiknak: Jöszte, és eljő; és az én szolgámnak: Tedd ezt, és megteszi. (Ján 11,57;Zak 11,12) 10Jézus pedig, a mikor ezt hallá, elcsodálkozék, és monda az őt követőknek: Bizony mondom néktek, még az Izráelben sem találtam ilyen nagy hitet. (Mát 15,28) 11De mondom néktek, hogy sokan eljőnek napkeletről és napnyugatról, és letelepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal a mennyek országában: (Ésa 49,12;Luk 13,28.29) 12Ez ország fiai pedig kivettetnek a külső sötétségre; holott lészen sírás és fogaknak csikorgatása. (Mát 22,13;24,51;25,30) 13És monda Jézus a századosnak: Eredj el, és legyen néked a te hited szerint. És meggyógyult annak szolgája abban az órában. (Mát 9,29;15,28) 14És bemenvén Jézus a Péter házába, látá, hogy annak napa fekszik és lázas. (1Kor 9,5) 15És illeté annak kezét, és elhagyta őt a láz; és fölkele, és szolgála nékik. 16Az est beálltával pedig vivének hozzá sok ördöngőst, és egy szóval kiűzé a tisztátalan lelkeket, és meggyógyít vala minden beteget; 17Hogy beteljesedjék, a mit Ésaiás próféta mondott, így szólván: Ő vette el a mi erőtlenségünket, és ő hordozta a mi betegségünket. (Ésa 53,4) 18Látván pedig Jézus a nagy sokaságot maga körül, parancsolá, hogy menjenek a túlsó partra. (Márk 4,35; Luk 8,22) 19És hozzámenvén egy írástudó, monda néki: Mester, követlek téged, akárhova mégy. (Luk 9,57) 20És monda néki Jézus: A rókáknak vagyon barlangjok és az égi madaraknak fészkük; de az ember Fiának nincs hová fejét lehajtani. (2Kor 8,9) 21Egy másik pedig az ő tanítványai közül monda néki: Uram, engedd meg nékem, hogy előbb elmenjek és eltemessem az én atyámat. (Luk 9,59.60) 22Jézus pedig monda néki: Kövess engem, és hagyd, hogy a halottak temessék el az ő halottaikat. (Márk 3,29; Luk 12,10.1Tim;1,13) 23És mikor a hajóra szállt vala, követék őt az ő tanítványai. (Mát 7,17) 24És ímé nagy háborgás lőn a tengeren, annyira, hogy a hajót elborítják vala a hullámok; ő pedig aluszik vala. (Márk 4,37-41; Luk 8,23.25) 25És az ő tanítványai hozzámenvén, felkölték őt, mondván: Uram, ments meg minket; mert elveszünk. (Zak 13,7; Ján 16,32) 26És monda nékik: Mit féltek, óh kicsinyhitűek? Ekkor fölkelvén, megdorgálá a szeleket és a tengert, és lőn nagy csendesség. (Mát 14,31;16,8) 27Az emberek pedig elcsodálkozának, mondván: Kicsoda ez, hogy mind a szelek, mind a tenger engednek néki. 28És a mikor eljutott vala a túlsó partra, a Gadarénusok tartományába, két ördöngős ment eléje, a sírboltokból kijövén, igen kegyetlenek, annyira, hogy senki sem mer vala elmenni azon az úton. (Márk 5,1-17; Luk 8,26-37) 29És ímé kiáltának mondván: Mi közünk te veled Jézus, Istennek fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt meggyötörj minket? (Luk 4,41;2Pét 2,4) 30Tőlük távol pedig egy nagy disznónyáj legelészik vala. (Jón 2,12) 31Az ördögök pedig kérik vala őt mondván: Ha kiűzesz minket, engedd meg nékünk, hogy ama disznónyájba mehessünk! (Luk 11,32; Jón 3,5) 32És monda nékik: Menjetek. Azok pedig kimenvén, menének a disznónyájba: és ímé az egész disznónyáj a meredekről a tengerbe rohana, és oda vesze a vízben. (Luk 11,31.1Kir;10,1-10) 33A pásztorok pedig elfutának, és bemenvén a városba hírré adának mindent, azokat is, a mik az ördöngősökkel történtek vala. (Luk 11,24-26) 34És ímé az egész város kiméne Jézus elébe; és mihelyt meglátták, kérék őt, hogy távozzék az ő határukból.