Keresés a Bibliában

Keresés a Bibliában

Igehely

28 1A szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. (Márk 16,1-10; Luk 24,1-10; Ján 20,1-18) 2És ímé nagy földindulás lőn; mert az Úrnak angyala leszállván a mennyből, és oda menvén, elhengeríté a követ a sír szájáról, és reá üle arra. (Dán 8,16;9,21.27; Máté 18,10) 3A tekintete pedig olyan volt, mint a villámlás, és a ruhája fehér, mint a hó. (Csel 1,10) 4Az őrizők pedig tőle való féltökben megrettenének, és olyanokká lőnek mint a holtak. (Luk 13,18) 5Az angyal pedig megszólalván, monda az asszonyoknak: Ti ne féljetek; mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. (Mát 13,31.32; Luk 13,19) 6Nincsen itt, mert feltámadott, a mint megmondotta volt. Jertek, lássátok a helyet, a hol feküdt vala az Úr. (Mát 12,40;16,21;17,23;20,19;Csel 2,36) 7És menjetek gyorsan és mondjátok meg az ő tanítványainak, hogy feltámadott a halálból; és ímé előttetek megy Galileába; ott meglátjátok őt, ímé megmondottam néktek. (Mát 26,32) 8És gyorsan eltávozván a sírtól félelemmel és nagy örömmel, futnak vala, hogy megmondják az ő tanítványainak. (1Móz 30,23) 9Mikor pedig mennek vala, hogy megmondják az ő tanítványainak, ímé szembe jöve ő velök Jézus, mondván: Legyetek üdvözölve! Azok pedig hozzá járulván, megragadák az ő lábait, és leborulának előtte. (Mát 8,18-23) 10Akkor monda nékik Jézus: Ne féljetek; menjetek el, mondjátok meg az én atyámfiainak, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem. (Zsid 2,11)
16 1Mikor pedig elmult a szombat, Mária Magdaléna, és Mária a Jakab anyja, és Salomé, drága keneteket vásárlának, hogy elmenvén, megkenjék őt. (Mát 28,1-8; Luk 24,1-12; Ján 20,1-10) 2És korán reggel, a hétnek első napján a sírbolthoz menének napfelköltekor. (Ésa 40,3.5) 3És mondják vala maguk között: Kicsoda hengeríti el nékünk a követ a sírbolt szájáról? (5Móz 23,25;Mát 12,1-5) 4És odatekintvén, láták, hogy a kő el van hengerítve; mert felette nagy vala. (Zsolt 98,2.3; Ésa 52,10) 5És bemenvén a sírboltba, látának egy ifjút ülni jobb felől, fehér ruhába öltözve; és megfélemlének. (Mát 3,7-9) 6Az pedig monda nékik: Ne féljetek. A Názáreti Jézust keresitek, a ki megfeszíttetett; föltámadott, nincsen itt; ímé a hely, a hová őt helyezék. (3Móz 24,5-9) 7De menjetek el, mondjátok meg az ő tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megyen Galileába; ott meglátjátok őt, a mint megmondotta néktek. (Márk 14,28) 8És nagyhamar kijövén, elfutának a sírbolttól, mert félelem és álmélkodás fogta vala el őket; és senkinek semmit sem szólának, mert félnek vala. (Mát 12,9-13; Márk 3,1-3) 9Mikor pedig reggel, a hétnek első napján föltámadott vala, megjelenék először Mária Magdalénának, a kiből hét ördögöt űzött vala ki. (Luk 8,2; Ján 20,11-18) 10Ez elmenvén, megjelenté azoknak, a kik vele valának és keseregnek és sírnak vala.
20 1A hétnek első napján pedig jó reggel, a mikor még sötétes vala, oda méne Mária Magdaléna a sírhoz, és látá, hogy elvétetett a kő a sírról. (Mát 28,1; Márk 16,1; Luk 24,1) 2Futa azért és méne Simon Péterhez és ama másik tanítványhoz, a kit Jézus szeret vala, és monda nékik: Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették őt. (Ján 5,24.26; Luk 22,4.52;Ján 5,17;23,8; Márk 12,18) 3Kiméne azért Péter és a másik tanítvány, és menének a sírhoz. (Luk 24,12) 4Együtt futnak vala pedig mindketten: de ama másik tanítvány hamar megelőzé Pétert, és előbb juta a sírhoz; (Ján 5,18) 5És lehajolván, látá, hogy ott vannak a lepedők; mindazáltal nem megy vala be. 6Megjöve azután Simon Péter is nyomban utána, és beméne a sírba: és látá, hogy a lepedők ott vannak. (Márk 15,1) 7És a keszkenő, a mely az ő fején volt, nem együtt van a lepedőkkel, hanem külön összegöngyölítve egy helyen. (Mát 26,57; Luk 3,2; Ján 18,13.24) 8Akkor aztán beméne a másik tanítvány is, a ki először jutott a sírhoz, és lát és hisz vala. (Márk 11,28) 9Mert nem tudják vala még az írást, hogy fel kell támadnia a halálból. (Zsolt 16,10) 10Visszamenének azért a tanítványok az övéikhez. (2Móz 3,6.15.16) 11Mária pedig künn áll vala a sírnál sírva. A míg azonban siránkozék, behajol vala a sírba; (Márk 16,5) 12És láta két angyalt fehér ruhában ülni, egyiket fejtől, másikat lábtól, a hol a Jézus teste feküdt vala. (Ésa 28,16; Zsolt 118,22; Mát 21,42.1Pét;2,4.7) 13És mondának azok néki: Asszony mit sírsz? Monda nékik: Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették őt. (Mát 1,21) 14És mikor ezeket mondotta, hátra fordula, és látá Jézust ott állani, és nem tudja vala, hogy Jézus az. (Márk 16,9) 15Monda néki Jézus: Asszony, mit sírsz? kit keressz? Az pedig azt gondolván, hogy a kertész az, monda néki: Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nékem, hová tetted őt, és én elviszem őt. (5Móz 18,15.18) 16Monda néki Jézus: Mária! Az megfordulván, monda néki: Rabbóni! a mi azt teszi: Mester! (2Móz 20,21;34,28.32;5Móz 32,47; Zsid 4,12.1Pét;1,23) 17Monda néki Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez. (Zsolt 22,23) 18Elméne Mária Magdaléna, hirdetvén a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és hogy ezeket mondotta néki. (Márk 16,10)