A Lukács írása szerint való szent evangyéliom

24 ¹A hétnek első napján • pedig kora reggel a sírhoz menének, vivén az elkészített fűszerszámokat, és némely más asszonyok is velök.• Mát. 28,1-10.  Márk 16,1-10.  Ján. 20,1-18.  
²És a követ a sírról elhengerítve találák.• rész 1,7.  15.  26.  34.  Mát. 3,11.  Márk 1,7.  Luk. 3,16.  
   ³És mikor bementek, nem találák az Úr Jézus testét.• 1Kor. 4,7.  
   ⁴És lőn, hogy mikor ők e felett megdöbbenének, ímé két férfiú álla melléjök fényes öltözetben:• rész 1,20.  † Malak. 3,1.  Mát. 11,10.  Márk 1,2.  Luk. 1,17.  
   ⁵És mikor ők megrémülvén a • földre hajták orczájokat, azok mondának nékik: Mit keresitek a holtak között az élőt?• Márk 16,5.  6.  
   ⁶Nincs itt, hanem feltámadott: emlékezzetek rá, mint beszélt • néktek, még mikor Galileában volt,• Mát. 17,22.  23.  
   ⁷Mondván: Szükség • az ember Fiának átadatni a bűnös emberek kezébe, és megfeszíttetni, és harmadnapon feltámadni.• rész 9,22.  17,25.  Mát. 16,21.  17,22.  20,18.  Márk 8,31.  9,31.  10,33.  
   ⁸Megemlékezének azért az ő szavairól.• vers 11.  
   ⁹És visszatérvén a • sírtól, elmondák mindezeket a tizenegynek, és mind a többieknek.• Mát. 28,8-10.  
   ¹⁰Valának pedig • Mária Magdaléna, és Johanna, és a Jakab anyja Mária, és egyéb asszonyok ő velök, a kik ezeket mondák az apostoloknak.• rész 8,2.  3.  
   ¹¹De az ő szavuk csak üres beszédnek látszék azok előtt; és nem hivének nékik.• rész 13,3.  17,2.  Mát. 11,27.  28,18.  Luk. 10,22.  Zsid. 2,8.  
   ¹²Péter azonban felkelvén • elfuta a sírhoz, és behajolván látá, hogy csak a lepedők vannak ott; és elméne, magában csodálkozván e dolgon.• Ján. 20,3-8.  
   ¹³És ímé azok közül ketten • mennek vala ugyanazon a napon egy faluba, mely Jeruzsálemtől hatvan futamatnyira vala, melynek neve vala Emmaus.• Márk 16,12.  
   ¹⁴És beszélgetének magok közt mindazokról, a mik történtek.• rész 13,16.  Mát. 10,24.  Luk. 6,40.  
   ¹⁵És lőn, hogy a mint beszélgetének és egymástól kérdezősködének, maga Jézus hozzájok menvén, velök együtt megy vala az úton.• Mát. 24,9.  
   ¹⁶De az ő szemeik visszatartóztatának, hogy őt meg ne ismerjék.• 1Kir. 16,24.  
   ¹⁷Monda pedig nékik: Micsoda szavak ezek, a melyeket egymással váltotok jártotokban? és miért vagytok szomorú ábrázattal?• 1Móz. 33,19.  48,22.  Józs. 24,32.  
   ¹⁸Felelvén pedig az egyik, kinek neve Kleofás, monda néki: Csak te vagy-é jövevény Jeruzsálemben, és nem tudod minémű dolgok lettek abban e napokon?
   ¹⁹És monda nékik: Micsoda dolgok? Azok pedig mondának néki: A melyek esének a Názáretbeli Jézuson, ki próféta vala, cselekedetben és beszédben hatalmas Isten előtt és az egész nép előtt:• Zsolt. 69,5.  
   ²⁰És mimódon adák őt a főpapok és a mi főembereink halálos ítéletre, és megfeszíték őt.• rész 14,26.  16,7.  Luk. 24,49.  
   ²¹Pedig mi azt reméltük, hogy ő az, a ki meg fogja váltani az Izráelt. De mindezek mellett ma van harmadnapja, hogy ezek lettek.• Luk. 9,52.  53.  
   ²²Hanem valami közülünk való asszonyok • is megdöbbentettek minket, kik jó reggel a sírnál valának;• vers 10.  Mát. 28,8.  
   ²³És mikor nem találták az ő testét, haza jöttek, mondván, hogy angyalok jelenését is látták, kik azt mondják, hogy ő él.• vers 40.  54.  rész 4,14.  † rész 5,37.  8,18.  Mát. 3,17.  17,5.  Márk 1,11.  9,7.  Luk. 3,22.  9,35.  2Pét. 1,17.  
   ²⁴És azok közül némelyek, kik velünk valának, • elmenének a sírhoz, és úgy találák, a mint az asszonyok is mondták; őt pedig nem látták.• vers 12.  
   ²⁵És ő monda nékik: Óh balgatagok és rest szívűek mindazoknak elhivésére, a miket a próféták szóltak!• 1Ján. 3,23.  
   ²⁶Avagy nem ezeket kellett-é szenvedni a • Krisztusnak, és úgy menni be az ő dicsőségébe?• Zsolt. 110,7.  
   ²⁷És elkezdvén Mózestől és minden prófétáktól fogva, magyarázza vala nékik minden írásokban, a mik ő felőle • megirattak.• Dán. 9,26.  Csel. 4,28.  
   ²⁸Elközelítének pedig a faluhoz, a melybe mennek vala; és ő úgy tőn, mintha tovább menne.• rész 14,26.  15,26.  
   ²⁹De kényszeríték őt, mondván: Maradj velünk, mert immár beestvéledik, és a nap lehanyatlott! Beméne azért, hogy velök maradjon.
   ³⁰És lőn, mikor leült velök, a kenyeret vévén, megáldá, és megszegvén, nékik adá.
   ³¹És megnyilatkozának az ő szemeik, és megismerék őt; de ő eltünt előlük.• rész 6,14.  Luk. 7,16.  24,19.  
   ³²És mondának egymásnak: Avagy nem gerjedezett-é a mi szívünk mi bennünk, mikor nékünk szóla az úton, és mikor magyarázá • nékünk az írásokat?• vers 27.  
   ³³És felkelvén azon órában, visszatérének Jeruzsálembe, és egybegyűlve találák a tizenegyet és azokat, a kik velök valának.
   ³⁴Kik ezt mondják vala: Feltámadott az Úr bizonynyal, • és megjelent Simonnak!• 1Kor. 15,5.  
   ³⁵És ezek is elbeszélék, mi történt az úton, és miképen ismerték meg ők a kenyér megszegéséről.• rész 10,28.  17,12.  18,9.  
   ³⁶És mikor ezeket beszélék, megálla maga • Jézus ő közöttök, és monda nékik: Békesség néktek!• Márk 16,14.  Ján. 20,19.  1Kor. 15,5.  
   ³⁷Megrémülvén pedig és félvén, azt hivék, hogy valami lelket látnak.• rész 7,33.  13,33.  
   ³⁸És monda nékik: Miért háborodtatok meg, • és miért támadnak szívetekben okoskodások?• Márk 4,40.  
   ³⁹Lássátok meg az • én kezeimet és lábaimat, hogy én magam vagyok: tapogassatok meg engem, és lássatok; mert a léleknek nincs húsa és csontja, a mint látjátok, hogy nékem van!• Ján. 20,20.  27.  
   ⁴⁰És ezeket mondván, megmutatá nékik kezeit és lábait.
   ⁴¹Mikor pedig még nem hívék az öröm miatt, és csodálkozának, monda nékik: Van-é itt valami enni valótok?• Ésa. 54,13.  Jer. 31,33.  34.  
   ⁴²Ők pedig adának néki egy darab sült halat, és valami lépesmézet,• rész 1,18.  Mát. 11,27.  Luk. 10,22.  
   ⁴³Melyeket elvőn, és előttök • evék.• Csel. 10,40.  41.  
   ⁴⁴És monda nékik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam néktek, mikor még veletek valék, hogy • szükség beteljesedni mindazoknak, a mik megirattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felőlem.• Mát. 16,21.  
   ⁴⁵Akkor • megnyilatkoztatá az ő elméjöket, hogy értsék az írásokat.• Csel. 16,14.  
   ⁴⁶És monda nékik: Így van megírva, és így kellett szenvedni a Krisztusnak, és feltámadni a • halálból harmadnapon:• Dán. 9,26.  
   ⁴⁷És prédikáltatni az • ő nevében a megtérésnek és a bűnök bocsánatának minden pogányok között, Jeruzsálemtől elkezdve.• Csel. 2,38.  4,12.  
   ⁴⁸Ti vagytok pedig ezeknek bizonyságai.• rész 17,8.  
   ⁴⁹És ímé én • elküldöm ti reátok az én Atyámnak ígéretét; ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, mígnem † felruháztattok mennyei erővel.• Ján. 15,26.  † Csel. 1,4.  2,1-4.  
   ⁵⁰Kivivé pedig őket Bethániáig; és felemelvén az ő kezeit, megáldá őket.• rész 4,14.  
   ⁵¹És lőn, hogy míg áldá őket, tőlök elszakadván, felviteték • a mennybe.• Márk 16,19.  Csel. 1,9.  
   ⁵²Ők pedig imádván őt, visszatérének nagy örömmel Jeruzsálembe;• rész 15,5.  
   ⁵³És mindenkor a templomban valának, dícsérvén és • áldván az Istent. Ámen.• Csel. 1,14.