39És kimenvén, méne az ő szokása szerint az Olajfák hegyére; követék pedig őt az ő tanítványai is. (Mát 26,36-46; Márk 14,32-42; Ján 18,1.2) 40És mikor ott a helyen vala, monda nékik: Imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek. 41És ő eltávozék tőlök mintegy kőhajításnyira; és térdre esvén, imádkozék, (Ésa 53,1) 42Mondván: Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem e pohárt; mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen! (Luk,22 27. 30.) 43És angyal jelenék meg néki mennyből, erősítvén őt. (5Móz 12,5.11.1Kir;9,3.2Krón;7,12) 44És haláltusában lévén, buzgóságosabban imádkozék; és az ő verítéke olyan vala, mint a nagy vércseppek, melyek a földre hullanak. (Zsid 5,7) 45És minekutána fölkelt az imádkozástól, az ő tanítványaihoz menvén, aludva találá őket a szomorúság miatt, (2Kir 17,29;Ésa 2,3; Róm 3,2;9,4) 46És monda nékik: Mit alusztok? Keljetek fel és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek. (Mát 26,45.46)