38 1Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda: (Jób 40,1) 2Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel? 3Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem! (Jób 31,37) 4Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat! (Péld 8,27-29) 5Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt? (Zsolt 13,6;18,2-51) 6Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét; (Zsolt 104,5) 7Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának? (Zsolt 148,3) 8És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött; (Jób,38 10. 11. Zsolt. 33,7.) 9Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt? (2Sám 8,13) 10Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje: 11És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak! (Zsolt 104,9)