35 1Tovább is felele Elihu, és monda: (2Sám 22,1.2) 2Azt gondolod-é igaznak, ha így szólsz: Az én igazságom nagyobb, mint Istené? 3Hogyha ezt mondod: Mi hasznod belőle? Mivel várhatok többet, mintha vétkezném? (Zsid 2,13) 4Én megadom rá néked a feleletet, és barátaidnak te veled együtt. (Zsolt 66,17-19) 5Tekints az égre és lásd meg; és nézd meg a fellegeket, milyen magasan vannak feletted! (Zsolt 116,3.1Sám;19,10-12;23,26.2Sám;21,15-17) 6Hogyha vétkezel, mit tehetsz ellene; ha megsokasítod bűneidet, mit ártasz néki? 7Ha igaz vagy, mit adsz néki, avagy mit kap a te kezedből? (Zsolt 16,8) 8Az olyan embernek árt a te gonoszságod, mint te vagy, és igazságod az ilyen ember fiának használ. (Bir 5,4.5) 9A sok erőszak miatt kiáltoznak; jajgatnak a hatalmasok karja miatt; (Zsid 12,29) 10De egy sem mondja: Hol van Isten, az én teremtőm, a ki hálaénekre indít éjszaka; (Ésa 19,1) 11A ki többre tanít minket a mezei vadaknál, és bölcsebbekké tesz az ég madarainál? (2Móz 15,18-22;Zsolt 104,4) 12Akkor azután kiálthatnak, de ő nem felel a gonoszok kevélysége miatt; (Jób 27,8.9) 13Mert a hiábavalóságot Isten meg nem hallgatja, a Mindenható arra nem tekint. (2Móz 24,17;Zsolt 97,3.4) 14Hátha még azt mondod: Te nem látod őt; az ügy előtte van és te reá vársz! (1Sám 7,10;Józs 10,11) 15Most pedig, mivel nem büntet haragja, és nem figyelmez a nagy álnokságra: (Bir 5,20) 16Azért tátja fel Jób hívságra a száját, és szaporítja a szót értelem nélkül.