35Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; a ki hozzám jő, semmiképen meg nem éhezik, és a ki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha. (Ján 4,14;7,37) 36De mondám néktek, hogy noha láttatok is engem, még sem hisztek. 37Minden, a mit nékem ád az Atya, én hozzám jő; és azt, a ki hozzám jő, semmiképen ki nem vetem. (Mát 21,17; Márk 15,9; Luk 23,16; Ján 18,39) 38Mert azért szállottam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem. (Ján 3,13;Ján 5,30; Mát 26,39; Márk 14,36; Luk 22,42) 39Az pedig az Atyának akarata, a ki elküldött engem, hogy a mit nékem adott, abból semmit el ne veszítsek, hanem feltámaszszam azt az utolsó napon. (Ján 10,28;17,12;18,9) 40Az pedig annak az akarata, a ki elküldött engem, hogy mindaz, a ki látja a Fiút és hisz ő benne, örök élete legyen; és én feltámaszszam azt azt utolsó napon. (Ján,6 47. Ján 3,18. 36. 5,24.) 41Zúgolódának azért a zsidók ő ellene, hogy azt mondá: Én vagyok az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá. (1Kor 2,8) 42És mondának: Nem ez-é Jézus, a József fia, a kinek mi ismerjük atyját és anyját? mimódon mondja hát ez, hogy: A mennyből szállottam alá? (Mát 13,55; Márk 6,3; Luk 4,22) 43Felele azért Jézus és monda nékik: Ne zúgolódjatok egymás között! (Ján 2,38;2Thess 1,7; Zsid 4,1-11) 44Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, a ki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon. (Ján 18,14) 45Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek. Valaki azért az Atyától hallott, és tanult, én hozzám jő. (Ésa 54,13; Jer 31,33.34)