Keresés a Bibliában

16 1Ezeket beszéltem néktek, hogy meg ne botránkozzatok. (Márk 16,9) 2A gyülekezetekből kirekesztenek titeket; sőt jön idő, hogy a ki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik. (Gal 2,4;1Móz 17,10-14.3Móz;12,3) 3És ezeket azért cselekszik veletek, mert nem ismerték meg az Atyát, sem engem. (Ján 15,21) 4Ezeket pedig azért beszéltem néktek, hogy a mikor eljő az az idő, megemlékezzetek róluk, hogy én mondtam néktek. De ezeket kezdettől fogva nem mondottam néktek, mivelhogy veletek valék. (Mát 9,15; Márk 2,19; Luk 5,34) 5Most pedig elmegyek ahhoz, a ki küldött engem; és senki sem kérdezi tőlem közületek: Hová mégy? (Márk 16,10) 6Hanem, mivelhogy ezeket beszéltem néktek, a szomorúság eltöltötte a szíveteket. (Márk 16,14; Luk 24,36.1Kor;15,5) 7De én az igazat mondom néktek: Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vígasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm azt ti hozzátok. (Ján 14,26;15,26) 8És az, mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében: (Ján 17,18) 9Bűn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem; (Csel 10,44) 10És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem; (Mát 16,19;18,18) 11Ítélet tekintetében pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett. (Ján 12,31) 12Még sok mondani valóm van hozzátok, de most el nem hordozhatjátok. (Mát 21,17; Márk 15,9; Luk 23,16; Ján 18,39) 13De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem ő magától szól, hanem azokat szólja, a miket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek. (Mát 27,21; Márk 15,11; Luk 23,18; Ján 18,40) 14Az engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek. (Mát 13,55; Gal 1,19;2,12; Csel 21,18) 15Mindaz, a mi az Atyáé, az enyém: azért mondám, hogy az enyémből vesz, és megjelenti néktek. (Ján 17,10) 16Egy kevés idő, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem: mert én az Atyához megyek. (Ján 7,33;13,33) 17Mondának azért az ő tanítványai közül egymásnak: Mi az, a mit nékünk mond: Egy kevés idő, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem; és: mert én az Atyához megyek? (Ján 21,25) 18Mondának azért: Mi az a kevés idő, a miről szól? Nem tudjuk, mit mond. (Ján 2,38;2Thess 1,7; Zsid 4,1-11) 19Megérté azért Jézus, hogy őt akarnák megkérdezni, és monda nékik: Arról tudakozzátok-é egymást, hogy azt mondám: Egy kevés idő, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem? (Ján 1,11) 20Bizony, bizony mondom néktek, hogy sírtok és jajgattok ti, a világ pedig örül: ti szomorkodtok, hanem a ti szomorúságtok örömre fordul. 21Az asszony mikor szűl, szomorúságban van, mert eljött az ő órája: de mikor megszűli az ő gyermekét, nem emlékezik többé a kínra az öröm miatt, hogy ember született e világra. (5Móz 18,18.19) 22Ti is azért most ugyan szomorúságban vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a ti szívetek, és senki el nem veszi tőletek a ti örömeteket. 23És azon a napon nem kérdeztek majd engem semmiről. Bizony, bizony mondom néktek, hogy a mit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek. (Ján 14,13;15,16; Mát 7,7;21,22; Márk 11,24; Luk 11,9; Jak 1,5) 24Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen. (1Móz 22,18) 25Ezeket példázatokban mondottam néktek; de eljő az idő, mikor nem példázatokban beszélek majd néktek, hanem nyiltan beszélek néktek az Atyáról. (Ján 13,23) 26Azon a napon az én nevemben kértek majd: és nem mondom néktek, hogy én kérni fogom az Atyát ti érettetek; (Ján 5,24.26; Luk 22,4.52;Ján 5,17;23,8; Márk 12,18) 27Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem, és elhittétek, hogy én az Istentől jöttem ki. (Ján 17,8) 28Kijöttem az Atyától, és jöttem e világba: ismét elhagyom e világot, és elmegyek az Atyához. (Ján 5,18) 29Mondának néki az ő tanítványai: Ímé, most nyiltan beszélsz és semmi példázatot nem mondasz. 30Most tudjuk, hogy te mindent tudsz, és nincs szükséged arra, hogy valaki téged megkérdezzen: erről hiszszük, hogy az Istentől jöttél ki. (Ján,16 27.) 31Felele nékik Jézus: Most hiszitek? (Mát 26,57; Luk 3,2; Ján 18,13.24) 32Ímé eljő az óra, és immár eljött, hogy szétoszoljatok kiki az övéihez, és engem egyedül hagyjatok; de nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van. (Mát 26,31; Márk 14,27) 33Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen én bennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: és meggyőztem a világot. (Mát 10,19.20)

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet