Jeremiás próféta könve

7 ¹Az a beszéd, a melyet az Úr szóla Jeremiásnak, mondván:• Péld. 1,28.  29.  
²Állj az Úr házának ajtajába, és kiáltsd ott e beszédet, és mondjad: Halljátok az Úr beszédét mind, ti Júdabeliek, a kik bementek ezeken az ajtókon, hogy imádjátok az Urat!
   ³Így szól a Seregek Ura, Izráel Istene: Jobbítsátok meg a ti útaitokat és cselekedeteiteket, és veletek • lakozom e helyen!• rész 26,13.  2Krón. 7,12.  19,21.  
   ⁴Ne bízzatok hazug beszédekben, mondván: Az Úr • temploma, az Úr temploma, az Úr temploma ez!• vers 12.  14.  Mik. 3,12.  
   ⁵Mert csak ha valóban megjobbítjátok a ti útaitokat és cselekedeteiteket; ha igazán ítéltek az ember között és felebarátja között;• rész 13,23.  24.  
   ⁶Ha • jövevényt, árvát és özvegyet meg nem nyomorgattok, és ezen a helyen ártatlan vért ki nem ontotok, és idegen istenek után sem jártok a magatok veszedelmére:• Ésa. 10,1-3.  
   ⁷Akkor lakozom veletek ezen a helyen, a földön, a melyet a ti atyáitoknak adtam, öröktől fogva mindörökké.• Zsolt. 126,1.  2.  
   ⁸Ímé, ti hisztek a hazug beszédeknek, haszon nélkül!
   ⁹Nemde • loptok, öltök és paráználkodtok, hamisan esküsztök, a Baálnak áldoztok és idegen istenek után jártok, a kiket nem ismertek:• Hab. 1,2-4.  
   ¹⁰És eljőtök, és megállotok előttem e házban, a mely az én nevemről neveztetik, és ezt mondjátok: Megszabadultunk; hogy ugyanazokat az útálatosságokat cselekedhessétek!• 1Sám. 16,7.  Jel. 2,23.  
   ¹¹Vajjon • latrok barlangjává lett-é ez a ház ti előttetek, a mely az én nevemről neveztetik? Ímé, én is látok, azt mondja az Úr.• Hab. 2,20.  Mát. 21,13.  
   ¹²Mert menjetek csak el az én helyemre, a mely Silóban van, a hol először lakoztam az én nevemmel, és lássátok meg, hogy mit cselekedtem azzal az én népemnek, • Izráelnek gonoszságáért!• Józs. 18,1.  Zsolt. 78,60.  61.  
   ¹³Most pedig, mivelhogy mindezeket a cselekedeteket megcselekszitek, azt mondja az Úr, és mivelhogy szüntelen szóltam, és szóltam ti néktek, de nem hallottátok, és • kiáltottam néktek, de nem feleltetek:• Ésa. 65,12.  
   ¹⁴Azért úgy cselekszem e házzal, a mely az én nevemről neveztetik, a melyben ti • bizakodtok, és e hellyel, a melyet néktek és a ti atyáitoknak adtam, a mint Silóval † cselekedtem.• vers 4.  † 2Krón. 36,17-19.  
   ¹⁵És elvetlek titeket színem elől, a mint elvetettem mind a ti atyátokfiait, Efraimnak • minden magvát.• 2Kir. 16,6.  17,18.  
   ¹⁶És te ne • imádkozzál e népért, se jajszót, se könyörgést ne emelj érettök, és nálam közben ne járj; mert én meg nem hallgatlak téged!• rész 14,11.  12.  15,1.  2Móz. 32,10.  
   ¹⁷Nem látod-é te: mit cselekesznek ők Júda városaiban és Jeruzsálem utczáin?• Zsolt. 107,34.  † Sof. 1,3.  
   ¹⁸A fiak fát szedegetnek, az atyák gyujtják a tüzet, az asszonyok pedig dagasztanak, hogy az ég királynőjének béleseket • készítsenek, és az idegen isteneknek italáldozatokkal áldoznak, hogy engem felingereljenek.• rész 44,19.  
   ¹⁹Avagy engem ingerelnek-é ők, azt mondja az Úr, és nem magokat-é, hogy gyalázat borítsa arczukat?• rész 9,4.  
   ²⁰Azért ezt mondja az Úr Isten: Ímé az én haragom és búsulásom kiömlik e helyre, az emberekre és a barmokra, a mezőnek fáira és a földnek gyümölcseire, és égni fog, és el • nem aluszik.• 2Kir. 22,17.  
   ²¹Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Égőáldozataitokat rakjátok a ti véres áldozataitokhoz, és • egyetek húst!• Ámós 5,21-24.  
   ²²Mert nem szóltam a ti atyáitokkal, és nem rendelkeztem velök, a mikor kihoztam őket Égyiptom földéről, az égőáldozat és véres áldozat felől;• Ésa. 56,9.  10.  
   ²³Hanem ezekkel a szavakkal utasítottam őket, mondván: Hallgassatok az én • szómra, és én † Istenetekké leszek, ti pedig az én népemmé lesztek, és mind csak azon az úton járjatok, a melyre utasítottalak titeket, hogy jól legyen dolgotok!• 5Móz. 6,1-3.  † 2Móz. 19,5.  6.  
   ²⁴De nem hallgattak, • és fülöket sem hajtották felém, hanem az ő gonosz szívök fásultságában a magok tanácsa szerint jártak, és háttal valának felém, és nem arczczal.• Zsolt. 81,12.  
   ²⁵Attól a naptól fogva, a melyen kijöttek a ti atyáitok Égyiptom földéből e mai napig küldtem • hozzátok minden én szolgámat, a prófétákat napról-napra, szüntelen küldöttem;• 2Krón. 36,16.  17.  Ámós 2,10.  11.  
   ²⁶De nem hallgattak • reám, és fülöket sem hajtották felém; hanem megkeményítették nyakukat, és gonoszabbul cselekedtek, mint az ő atyáik!• rész 6,10.  18,12.  
   ²⁷Ha elmondod nékik mind e szavakat, és nem hallgatnak reád, ha kiáltasz nékik, és nem felelnek néked:
   ²⁸Akkor ezt mondd nékik: Az a nép ez, a mely nem hallgat az Úrnak, az ő Istenének szavára, sem fenyítését fel nem veszi; elveszett • a hűség; kiszaggattatott az ő szájokból.• Ésa. 59,14.  15.  
   ²⁹Nyírd le hajadat és vesd el, és kezdj a hegyeken gyászéneket, mert útálja az Úr és elhagyja a nemzetséget, a melyre haragszik.
   ³⁰Mert gonoszt műveltek előttem Júdának fiai, azt mondja az Úr; útálatosságaikat • bevitték abba a házba, a mely az én nevemről neveztetik, hogy megfertőztessék azt.• 2Kir. 21,7-13.  
   ³¹És felépítették a • Tófet magaslatait, a mely a Ben-Hinnom völgyében van, hogy megégessék fiaikat és leányaikat tűzben, a mit nem parancsoltam, és a mi gondolatomban sem volt.• 2Kir. 23,10.  
   ³²Azért ímé eljőnek a napok, azt mondja az Úr, a mikor nem beszélnek többé a Tófetről, sem a Ben-Hinnom völgyéről, hanem az öldöklés völgyéről; és temetkezni fognak Tófetben, és hely sem lesz elég.• Sof. 1,15.  18.  
   ³³És e nép holtteste az • ég madarainak és a mezei barmoknak lesz eledelökké, és nem lesz, a ki elriassza azokat!• rész 34,20.  5Móz. 28,26.  
   ³⁴És megszüntetem Júda városaiban és Jeruzsálem utczáin az örömnek szavát • és a vígasságnak szavát, a vőlegény szavát és a menyasszony szavát; mert elpusztul a föld!• Ésa. 24,7-12.  Hós. 2,10-12.