Jeremiás próféta könve

4 ¹Ha visszatérsz, Izráel, ezt mondja az Úr, hozzám térj vissza, és ha eltávolítod a te útálatosságaidat előlem és nem ingadozol;• rész 6,10.  18,12.  
²És így esküszöl: Él az Úr! hűségben, egyenességben és igazságban: akkor ő benne áldják majd magokat a nemzetek, és benne dicsekesznek.
   ³Mert ezt mondja az Úr Júda és Jeruzsálem férfiainak: Szántsatok magatoknak új • ugart, és ne vessetek tövisek közé!• Hós. 10,12.  
   ⁴Metéljétek magatokat • körül az Úrnak, és távolítsátok el † szívetek előbőreit, Júda férfiai és Jeruzsálem lakosai, hogy fel ne gyúladjon az én haragom, mint a tűz, és •• olthatatlanul ne égjen a ti cselekedeteitek gonoszsága miatt.• 5Móz. 10,16.  † Jóel 2,13.  •• Ésa. 65,5.  66,24.  
   ⁵Adjátok hírül Júdában, és hallassátok Jeruzsálemben és mondjátok, és kürtöljétek az országban; kiáltsátok teljes erővel, és mondjátok: Gyűljetek össze és menjünk be az erősített városokba!• 2Kir. 21,7-13.  
   ⁶Emeljetek zászlót a Sion felé; fussatok, meg ne álljatok, mert veszedelmet hozok észak • felől és nagy romlást!• rész 1,14.  15.  
   ⁷Felkelt az oroszlán az ő tanyájából, és a népek pusztítója elindult; kijött helyéből, hogy elpusztítsa a te földedet; városaid lerontatnak, lakatlanokká lesznek.• 1Móz. 25,3.  
   ⁸Öltözzetek azért • gyászba, sírjatok és jajgassatok, mert az Úr haragjának tüze nem távozott el rólunk!• rész 6,26.  
   ⁹Azon a napon pedig, ezt mondja az Úr, elvész a király bátorsága és a főemberek bátorsága, és a papok elálmélkodnak, és a próféták • elcsodálkoznak.• Ezék. 13,9.  10.  
   ¹⁰Én pedig ezt mondom: Oh Uram Isten! Bizony igen megcsaltad ezt a népet, és Jeruzsálemet, ezt mondván: Békességtek lesz! holott a szablya lelkünkig hatott.• 3Móz. 26,30.  
   ¹¹Abban az időben azt mondják e népnek és Jeruzsálemnek: Száraztó szél jő a magas helyekről a pusztában, az én népem leányának útján; nem szóráshoz és nem tisztításhoz való!• vers 16.  Nehem. 3,11.  
   ¹²Erős szél jő onnan reám is; azért hát ítéletet mondok ellenök.• Jel. 9,6.  
   ¹³Ímé! úgy jő fel, mint a felleg, és szekerei olyanok, mint a szélvész, lovai gyorsabbak a saskeselyűknél. Jaj nékünk, mert elvesztünk!• Ezék. 33,11.  
   ¹⁴Jeruzsálem, tisztítsd meg • szívedet a gonoszságtól, hogy megtartassál! Meddig maradnak még te benned a te bűnös gondolataid?• rész 4,4.  Ésa. 1,16.  
   ¹⁵Mert hírmondó szava hangzik Dán felől, és Efraim hegyéről vészhirdető.• rész 18,11.  12.  
   ¹⁶Mondjátok meg a nemzeteknek; nosza, hirdessétek Jeruzsálem ellen: Őrizők jönnek messze földről, és kiáltoznak Júda városai ellen.• rész 5,4.  Ésa. 1,3.  
   ¹⁷Mint a mezőnek őrizői, úgy lesznek ellene köröskörül, mert daczoskodott velem! mondja az Úr.• Róm. 2,17-23.  
   ¹⁸A te magad viselete és a te cselekedeteid szerezték ezeket néked; ez a gonoszságod bizony keserű, bizony egész a szívedig hatott!• rész 22,28.  23,1.  2.  24,8-10.  
   ¹⁹Oh én belsőm, • oh én belsőm! Aléldozom, oh én szívemnek rekeszei! Háborog a szívem, nem hallgathatok! Hiszen hallottad én lelkem a kürt szavát, a harczi riadót!• rész 9,1.  Ésa. 21,3.  4.  
   ²⁰Vészre vészt jelentenek; bizony elpusztul az egész föld, nagy hamarsággal elpusztulnak az én sátraim, kárpitjaim egy pillantás alatt!• rész 6,14.  15.  
   ²¹Meddig látok még hadi zászlót, és hallom a kürt szavát?• Hós. 4,9.  
   ²²Bizony • bolond az én népem: engem nem ismernek, balgatag fiak ők, és nem értelmesek! Bölcsek ők a gonoszra, jót cselekedni pedig tudatlanok!• Ésa. 1,3.  
   ²³Nézek a földre, de ímé kietlen és puszta; és az égre, de nincsen világossága!• rész 9,15.  Zsolt. 80,6.  7.  
   ²⁴Nézek a hegyekre is, ímé • reszketnek; és a halmokra, de mind ingadoznak!• Ésa. 5,25.  
   ²⁵Nézek és ímé egy ember • sincsen; és az ég madarai is mind elmenekültek.• Sof. 1,3.  
   ²⁶Nézek, és ímé a bő termő föld pusztává lőn; és minden városa összeomlott az Úr előtt, az ő haragjának tüze előtt!• Zsolt. 58,5.  6.  
   ²⁷Bizony ezt mondja az Úr: Pusztasággá lesz az • egész ország, de nem vetem † végét!• 2Kir. 24,1-3.  † 2Kir. 25,1-21.  
   ²⁸Azért gyászol • a föld, és homályosodik el oda fenn az ég, mert szólottam, határoztam, és meg nem bánom és el nem térek attól.• rész 15,6.  
   ²⁹A lovasoknak és a kézíveseknek kiáltozása elől elfut minden város, elrejtőznek a sűrűségekbe, és felmásznak a sziklákra: minden város elhagyottá lett, és egyetlen ember sem lakik azokban.
   ³⁰És te, elpusztult, mit cselekszel akkor? Ha bíborba öltözöl, ha arany kösöntyűkkel ékesíted magadat, és ha festékkel • mázolod is ki szemeidet: hiába szépítgeted magadat! Megvetnek téged † a szeretőid, életedre törnek.• Ezék. 23,40.  † Ezék. 23,22.  
   ³¹Mert mintha vajudó asszony szavát hallanám, mintha az először szűlőnek sikoltozását: olyan Sion leányának hangja; nyög, csapkodja kezeit: • Jaj nékem! mert roskadozik lelkem a gyilkosok előtt.• rész 6,24.