11Nem hogy az én szűkölködésemre nézve szólnék; mert én megtanultam, hogy azokban, a melyekben vagyok, megelégedett legyek. (1Tim 6,6.8.2Kor;6,4-10.1Kor;4,11-14) 12Tudok megaláztatni is, tudok bővölködni is; mindenben és mindenekben ismerős vagyok a jóllakással is, az éhezéssel is, a bővölködéssel is, a szűkölködéssel is. (1Kor 4,11.2Kor;11,7.22-33;12,10) 13Mindenre van erőm a Krisztusban, a ki engem megerősít. (Fil 3,3.2Kor;12,9.1Tim;1,12.2Tim;2,1;4,17.1Kor;1,31) 11Teljesek lévén az igazságnak gyümölcsével, melyet Jézus Krisztus teremt az Isten dicsőségére és magasztalására. (Róm 6,22; Kol 1,10; Péld 11,30; Eféz 5,9; Ján 15,4-5.1Kor;6,20; Róm 2,23-24;11,36; Eféz 3,21) 16Életnek beszédét tartván elébök; hogy dicsekedhessem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, sem nem fáradtam hiába. (Fil 1,6; Eféz 5,8.1Thess;5,5; Luk 16,8.2Kor;4,4; Ján 1,4.9; Róm 2,19.2Kor;6,14; Kol 1,13.2Tim;1,10.1Kor;3,14;15,10; Gal 2,2; Csel 20,24)
2Öt pedig közülök eszes vala, és öt bolond. (Zsolt 22,19) 40És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg. (Péld 19,17; Zsid 2,11) 6Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma a földön a bűnöket megbocsátani (ekkor monda a gutaütöttnek): Kelj föl, vedd a te ágyadat, és eredj haza. (Róm 8,29) 7És az felkelvén, haza méne. (Mát 10,6) 8A sokaság pedig ezt látván, elálmélkodék, és dicsőíté az Istent, hogy ilyen hatalmat adott az embereknek. 9És mikor Jézus onnét tovább méne, láta egy embert ülni a vámszedő helyen, a kinek Máté volt a neve, és monda néki: Kövess engem! És az felkelvén, követé őt. (Márk 4,1-20; Luk 8,4-15) 10És lőn, a mikor ő letelepedék a házban, ímé sok vámszedő és bűnös jött oda és letelepedtek Jézussal és az ő tanítványaival az asztalhoz.
7Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert a mit vet az ember, azt aratándja is. (Gal 2,2; Gal 1,16.2Kor;4,4; Ján 14,30;12,31) 8Mert a ki vet az ő testének, a testből arat veszedelmet; a ki pedig vet a léleknek, a lélekből arat örök életet. (Róm 1,7; Fil 1,2) 9A jótéteményben pedig meg ne restüljünk, mert a maga idejében aratunk, ha el nem lankadunk. (2Thess 3,13) 10Annakokáért míg időnk van, cselekedjünk jót mindenekkel, kiváltképen pedig a mi hitünknek cselédeivel. (1Tim 5,8)