Károli Gáspár revideált fordítása 1908-ból.
Az apostolok cselekedetei
20
1Minekutána pedig megszűnt a háborúság, magához híván Pál a tanítványokat és tőlük búcsút vévén, elindula, hogy Maczedóniába • menjen.• Csel. 19,21.  
2Miután pedig azokat a tartományokat eljárta, és intette őket bő beszéddel, Görögországba méne.
   3És ott töltött három hónapot. És mivelhogy a zsidók lest hánytak néki, a mint Siriába • készült hajózni, úgy végezé, hogy Maczedónián át tér vissza.• Csel. 19,21.  
   4Kíséré • pedig őt Ázsiáig a béreai Sopater, † a Thessalonikabeliek közül pedig Aristárkhus •• és Sekundus, és a derbei Gájus és Timótheus; Ázsiabeliek pedig Tikhikus †† és Trofimus. •••• 1Kor. 16,3-4.  2Kor. 8,18-21.  † Róm. 16,21.  •• Csel. 19,29.  †† Kol. 4,7.  Eféz. 6,21.  2Tim. 4,12.  Tit. 3,12.  ••• Csel. 21,29.  2Tim. 4,20.  
   5Ezek előremenvén, megvárának minket Troásban.
   6Mi pedig a kovásztalan kenyerek napjai • után kievezénk Filippiből, és menénk ő hozzájok Troásba öt nap alatt; hol hét napot tölténk.• 2Móz. 12,15.  18.  
   7A hétnek első napján pedig a tanítványok egybegyűlvén a kenyér • megszegésére, Pál prédikál vala nékik, mivelhogy másnap el akara menni; és a tanítást megnyújtá éjfélig.• Csel. 2,42.  46.  
   8Vala pedig elegendő szövétnek abban a felházban, a hol egybe valának gyülekezve.• Csel. 14,11-13.  
   9Egy Eutikhus nevű ifjú pedig ül vala az ablakban, mély álomba merülve: és mivelhogy Pál sok ideig prédikála, elnyomatván az álom által, aláesék a harmadik rend házból, és halva véteték föl.
   10Pál pedig alámenvén, reá • borula, és magához ölelve monda: Ne háborogjatok; mert a lelke benne van.• 1Kir. 17,21.  22.  2Kir. 4,34.  
   11Azután fölméne, és megszegé a kenyeret és evék, és sokáig, mind virradatig beszélgetvén, úgy indula el.• Márk 16,18.  
   12Felhozák pedig az ifjat elevenen, és felette igen megvigasztalódának.
   13Mi pedig előremenvén a hajóra, Assusba evezénk, ott akarván fölvenni Pált; mert így rendelkezett, ő maga gyalog akarván jőni.
   14Mikor pedig Assusban összetalálkozott velünk, felvévén őt, menénk Mitilénébe.• 1Kor. 14,20.  
   15És onnét elevezvén, másnap eljutánk Khius ellenébe; a következőn pedig áthajózánk Sámusba; és Trogilliumban megszállván, másnap mentünk Milétusba.• vers 17.  
   16Mert elvégezé Pál, hogy Efézus mellett elhajózik, hogy ne kelljen néki időt múlatni Ázsiában; mert siet vala, hogy ha lehetne néki, pünkösd napjára Jeruzsálemben legyen.• Csel. 16,1-3.  
   17Milétusból azonban küldvén Efézusba, magához hívatá a • gyülekezet véneit.• Csel. 14,23.  
   18Mikor pedig hozzá mentek, monda nékik: Ti tudjátok, hogy az első naptól fogva, melyen Ázsiába jöttem, mint viseltem magamat ti köztetek az egész idő alatt,
   19Szolgálván az Úrnak teljes alázatossággal és sok könnyhullatás és kisértetek közt, • melyek én rajtam a zsidóknak utánam való † leselkedése miatt estek;• 1Kor. 4,11-13.  15,32.  16,9.  2Kor. 1,8-9.  † Csel. 21,27.  2Kor. 11,26.  
   20Hogy semmitől sem vonogattam magamat, a mi hasznos, hogy hirdessem néktek, és tanítsalak titeket nyilvánosan és házanként,• Eféz. 3,20.  † 2Tim. 1,9.  10.  1Pét. 1,20.  
   21Bizonyságot tévén mind zsidóknak, mind görögöknek az Istenhez való megtérés, • és a mi Urunk Jézus Krisztusban való hit † felől.• Csel. 14,15.  26,20.  1Thess. 1,9.  10.  † Csel. 16,31.  19,4.  
   22És most ímé én a Lélektől kényszerítve megyek Jeruzsálembe, nem tudván, mik következnek ott én reám.• Csel. 26,6.  
   23Kivéve, hogy a Szent Lélek városonként bizonyságot tesz, • mondván, hogy én reám fogság és nyomorúság következik.• Csel. 21,4.  11.  
   24De semmivel sem gondolok, még az én életem sem drága • nékem, csakhogy elvégezhessem az én futásomat örömmel, és azt a szolgálatot, † melyet vettem az Úr Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangyéliomáról.• Fil. 2,17.  Csel. 21,13.  † Csel. 9,15.  Gal. 1,15.  16.  
   25És most íme én tudom, hogy nem látjátok többé az én orczámat ti mindnyájan, kik között általmentem, prédikálván az Istennek országát.• Csel. 24,27.  
   26Azért bizonyságot teszek előttetek a mai napon, hogy én mindeneknek vérétől • tiszta vagyok.• Ezék. 3,18.  19.  
   27Mert nem vonogattam magamat, hogy hirdessem néktek az Istennek teljes akaratát.• Ésa. 6,9.  10.  
   28Viseljetek gondot • azért magatokra és az egész nyájra, † melyben a Szent Lélek titeket vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével •• szerzett.• 1Tim. 4,16.  † 1Pét. 5,2.  3.  •• Tit. 2,14.  1Pét. 1,19.  
   29Mert én tudom azt, hogy az én eltávozásom után jőnek ti közétek gonosz farkasok, • kik nem kedveznek a nyájnak.• Mát. 7,15.  
   30Sőt ti magatok közül is támadnak férfiak, kik fonák dolgokat beszélnek, hogy a tanítványokat magok után vonják.• Csel. 24,27.  
   31Azért vigyázzatok, megemlékezvén arról, hogy én három esztendeig éjjel • és nappal meg nem szüntem könnyhullatással inteni mindenkit.• Csel. 19,8.  10.  22.  
   32És most, atyámfiai, ajánlak titeket az Istennek és az ő kegyelmessége ígéjének, a ki felépíthet és adhat néktek örökséget minden • megszenteltek közt.• Csel. 26,18.  Eféz. 1,18.  Kol. 1,12.  
   33Senkinek ezüstjét, vagy aranyát, vagy ruháját • nem kívántam:• 1Sám. 12,3.  
   34Sőt magatok tudjátok, hogy a magam szükségeiről és a velem valókról ezek a kezek • gondoskodtak.• Csel. 18,3.  1Thess. 2,9.  2Thess. 3,8.  1Kor. 4,12.  9,12.  15.  2Kor. 11,7-9.  12,13-18.  
   35Mindenestől megmutattam • néktek, hogy ily módon munkálkodva kell az erőtlenekről gondot viselni, és megemlékezni az Úr Jézus szavairól, mert ő mondá: Jobb adni, mint venni.• 2Thess. 3,7.  9.  
   36És mikor ezeket mondotta, térdre esve imádkozék mindazokkal egybe.• Mát. 1,1-16.  Luk. 3,23-31.  
   37Mindnyájan pedig nagy sírásra fakadtak; és Pálnak nyakába borulva csókolgaták őt.• Ján. 10,36.  Csel. 13,33.  
   38Keseregve kiváltképen azon a szaván, a melyet mondott, hogy többé az ő orczáját nem fogják látni. Aztán elkísérték őt a hajóra.• Eféz. 3,8.