A hegyi beszéd.

5 ¹A tömeg láttára Jézus fölment a hegyre.

A nyolc boldogság

²Ott leült, tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitva ajkát, így tanította őket: ³„Boldogok a lélekben szegények: övék a mennyek országa. ⁴Boldogok a szomorkodók; majd vigasztalásban lesz részük. ⁵Boldogok a szelídek: övék lesz a föld. ⁶Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot: majd betelnek vele. ⁷Boldogok az irgalmasok: majd irgalmat nyernek. ⁸Boldogok a tisztaszívűek: ők meglátják Istent. ⁹Boldogok a békességesek: ők Isten fiai. ¹⁰Boldogok, akiket az igazságért üldöznek: övék a mennyek országa.

A tanítványok hivatása.

¹¹Boldogok vagytok, ha miattam szidalmaznak és üldöznek titeket és hazudozva minden rosszat fognak rátok. ¹²Örüljetek és ujjongjatok: nagy lesz jutalmatok a mennyben. Hiszen így üldözték előttetek a prófétákat is. ¹³Ti vagytok a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg? Nem való már egyébre, mint hogy kidobja és széttapossa az ember. ¹⁴Ti vagytok a világ világossága. A hegyre épült város el nem rejthető. ¹⁵És ha világosságot gyújtanak, nem teszik véka alá, hanem a tartóra, hogy világítson a ház minden lakójának. ¹⁶Így világítson világosságtok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és magasztalják mennyei Atyátokat.

Jézus és az ószövetségi törvény.

¹⁷Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem azért jöttem, hogy megszüntessem, hanem , hogy tökéletessé tegyem. ¹⁸Bizony mondom nektek: Míg ég és föld fennáll, egy i betű vagy egy vesszőcske sem marad el a törvényből, hanem beteljesedik az egész. ¹⁹Aki tehát csak egyet is elhagy a legkisebb parancsok közül és így tanítja az embereket, az igen kicsi lesz a mennyek országában. Aki viszont megtartja és tanítja azokat, az nagy lesz a mennyek országában. ²⁰Ezért mondom nektek: Ha igaz voltotok fölül nem múlja az írástudókét és farizeusokét, nem juttok be a mennyek országába.

Az ötödik parancs.

²¹Hallottátok a régieknek szóló parancsot: ne ölj! Aki öl állítsák a törvényszék elé. ²²Én pedig azt mondom nektek: már azt is állítsák törvényszék elé, aki haragot tart. Aki felebarátját butának mondja, állítsák a nagytanács elé. Aki pedig istentelennek mondja, jusson a gyehenna tüzére. ²³Ha tehát ajándékodat az oltárhoz viszed és ott eszedbe jut, hogy felebarátodnak valami panasza van ellened, ²⁴hagyd ajándékodat az oltár előtt, menj, békülj ki előbb felebarátoddal, aztán térj vissza és ajánld föl ajándékodat. ²⁵Békülj ki idejében, még útközben ellenfeleddel, hogy át ne adjon a bírónak, a bíró a poroszlónak és tömlöcbe ne vessenek. ²⁶Bizony mondom neked: ki nem szabadulsz onnan, amíg az utolsó fillért meg nem fizetted.

A kilencedik parancs.

²⁷Hallottátok (a régieknek szóló) parancsot: házasságot ne törj! ²⁸Én pedig azt mondom nektek: mindaz, aki bűnös kívánsággal asszonyra néz, szívében már paráználkodott vele. ²⁹Ezért, ha jobb szemed megbotránkoztat, vájd ki és vesd el magadtól. Inkább egy tagod vesszen oda, semhogy egész tested gyehennára kerüljön. ³⁰Ha pedig jobb kezed botránkoztat meg, vágd le és vesd el magadtól. Inkább egy tagod vesszen oda, semhogy egész tested pokolba jusson. ³¹Parancs volt az is: ha valaki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet. ³²Én pedig azt mondom nektek: mindaz, aki elbocsátja feleségét, kivéve ha nem törvényes felesége, okot ad neki a házasságtörésre, aki pedig elbocsátott nőt vesz el, házasságot tör.

A második parancs.

³³Hallottátok azt a régieknek szóló parancsot is: hamisan ne esküdjél, de tartsd meg az Úrnak tett esküdet. ³⁴Én pedig azt mondom nektek: egyáltalán ne esküdjetek: sem az égre, mert az Isten trónja, sem a földre, mert az lábának zsámolya, ³⁵sem Jeruzsálemre, mert az a nagy király városa. ³⁶Még fejedre se esküdjél, mert egyetlen hajszáladat sem tudod fehérré vagy feketévé tenni. ³⁷Beszédetek legyen: igen, igen; nem nem. Ami ezt meghaladja, az a gonosztól van.

A rossz visszafizetése.

³⁸Hallottátok a parancsot: szemet szemért, fogat fogért! ³⁹Én pedig azt mondom nektek: ne szállj szembe a gonosszal, hanem ha megütik arcod jobb felét, fordítsd oda a balt is. ⁴⁰S ha pörbe fogva el akarják venni köpenyedet, add oda köntösödet is. ⁴¹S ha ezer lépésre kényszerítenek, menj el kétannyira. ⁴²Adj a kérőnek, és aki kölcsönt akar, vissza ne utasítsd.

Ellenségszeretet.

⁴³Hallottátok a parancsot: szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet! ⁴⁴Én pedig azt mondom nektek: szeressétek ellenségeiteket (tegyetek jót haragosaitokkal) és imádkozzatok üldözőitekért (és rágalmazóitokért). ⁴⁵Így lesztek fiai mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra, esőt ad igazaknak és bűnösöknek. ⁴⁶Ha azokat szeretitek csak, akik titeket szeretnek, mi lesz a jutalmatok? Nem így tesznek a vámosok is? ⁴⁷És ha nem köszöntitek, csak barátaitokat, mi többet tesztek? Nem így tesznek a pogányok is? ⁴⁸Ti olyan tökéletesek legyetek tehát, mint mennyei Atyátok.

Példabeszéd a tíz szűzről.

25 ¹Akkor hasonlít majd a mennyek országa tíz szűzhöz, akik lámpával kezükben a vőlegény elé mentek. Öt közülük balga volt, öt pedig okos. ²A balgák elvitték ugyan lámpásaikat, ³de olajat nem vittek magukkal. ⁴Az okosak viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek korsóikban. ⁵Mivel a vőlegény késett, valamennyi elálmosodott és elaludt. ⁶Éjfélkor kiáltás hallatszott: jön a vőlegény! Menjetek ki elébe! ⁷Erre a szüzek mind fölkeltek és rendbe hozták lámpásaikat. ⁸A balgák kérték az okosokat: adjatok egy kis olajat! Lámpásaink kialvóban vannak. ⁹Nem adunk, felelték az okosak, különben nem lesz elég se nekünk, se nektek. Menjetek inkább az árusokhoz és vegyetek magatoknak. ¹⁰Míg azok vásárolni jártak, megjött a vőlegény, s akik készen voltak, bevonultak vele a menyegzőre. Ezzel bezárult az ajtó. ¹¹Később megérkezett a többi szűz is: Uram, uram, nyiss ki! – kiáltották. De ő így válaszolt: ¹²bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket. ¹³Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát.

Példabeszéd a talentumokról.

¹⁴Úgy lesz akkor, mint azzal az emberrel, aki idegenbe készül. Összehívta szolgáit s átadta nekik vagyonát. ¹⁵Egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak csak egyet, kinek-kinek rátermettsége szerint, aztán elutazott. ¹⁶Aki öt talentumot kapott, menten kereskedni kezdett vele és másik ötöt nyert rajta. ¹⁷Ugyanígy, aki kettőt kapott, másik kettőt szerzett. ¹⁸Aki pedig egyet kapott, elment, gödröt ásott és elrejtette urának pénzét. ¹⁹Hosszú idő múlva megjött a szolgák ura és számadást tartott velük. ²⁰Jött, aki öt talentumot kapott, és fölmutatta a másik öt talentumot: Uram, öt talentumot adtál, nézd, másik ötöt nyertem rajta. ²¹Jól van, te hűséges, derék szolga! – mondta neki ura, mivel kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe. ²²Jött az is, aki két talentumot kapott, és így szólt: Uram, két talentumot adtál, nézd, másik kettőt szereztem. ²³Jól van, te hűséges, derék szolga! – mondotta neki ura, mivel kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe. ²⁴Végre jött az is, aki csak egy talentumot kapott és így szólt: Uram, tudtam, hogy szigorú ember vagy: aratsz, ahol nem vetettél, és gyűjtesz, ahol nem szórtál. ²⁵Ezért félelmemben menten a földbe ástam talentumodat. Itt van, ami a tiéd. ²⁶Te haszontalan, lusta szolga! – kiáltott rá ura, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és gyűjtök, ahol nem szórtam? ²⁷Oda kellett volna adnod pénzemet a pénzváltónak, hogy hazatérve kamatostul kapjam vissza a magamét. ²⁸Vegyétek csak el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van! ²⁹Mindannak ugyanis, akinek van, még adnak, hogy bővelkedjék; akinek pedig nincsen, attól még azt is elveszik, amije van. ³⁰Ezt a haszontalan szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre! Ott sírás és fogcsikorgatás lesz.

Az utolsó ítélet.

³¹Mikor eljön dicsőségében az Emberfia, s vele mind az angyalok, helyet foglal dicsőséges trónján. ³²Elébe gyűlnek az összes nemzetek. Ő pedig elválasztja őket egymástól, mint ahogy a pásztor elválasztja a juhokat a kosoktól. ³³A juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig baljára. ³⁴Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Jöjjetek Atyám áldottai!
Vegyétek birtokba a világ kezdetétől
nektek készített országot, ³⁵mert éheztem és ennem adtatok,
szomjaztam és innom adtatok,
vándor voltam és befogadtatok, ³⁶mezítelen és fölruháztatok,
beteg voltam és meglátogattatok,
börtönben voltam és fölkerestetek. ³⁷Erre megkérdezik az igazak: Uram, mikor láttunk éhesnek, hogy tápláltunk volna, vagy szomjasnak, hogy inni adtunk volna? ³⁸Mikor láttunk vándornak, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelenül, hogy felruháztunk volna? ³⁹Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy fölkerestünk volna? ⁴⁰A király pedig így felel: Bizony mondom nektek: amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek. Azután így szól a balján állókhoz: ⁴¹Távozzatok tőlem átkozottak az örök tűzre,
amely az ördögnek és angyalainak készült, ⁴²mert éheztem, de ennem nem adtatok,
szomjaztam, de innom nem adtatok, ⁴³vándor voltam, de be nem fogadtatok,
mezítelen, de föl nem ruháztatok,
beteg voltam és börtönben, de föl nem kerestetek. ⁴⁴Erre azok is megkérdezik: Uram, mikor láttunk éhesnek vagy szomjasnak, vándornak vagy mezítelenül, betegen vagy börtönben, és nem szolgáltunk neked? ⁴⁵Ő azonban így felel: Bizony mondom nektek: amit nem tettetek eggyel is e legkisebbek közül, velem nem tettétek. ⁴⁶Ezek örök büntetésre jutnak, az igazak pedig örök életre.

KNB SZIT STL BD RUF KG