A gerázai megszállott.

5 ¹Nemsokára átértek a tó túlsó partjára, a gerázaiak földjére. ²Amint kiszállt a bárkából, a sírok felől egy tisztátalan lélektől megszállt ember futott feléje. ³A sírboltokban lakott és még láncra verve sem tudták visszatartani. ⁴Sokszor megbilincselték és láncra verték, de a láncokat eltépte és a bilincseket összetörte. Senki sem bírt vele. ⁵Éjjel-nappal a sírboltokban és a hegyekben tanyázott, folyton kiabált és kövekkel ütötte-verte magát. ⁶Amint messziről meglátta Jézust, odafutott, földre vetette magát előtte, ⁷és hangosan így kiáltott: „Mi bajod velem, Jézus, a magasságbeli Istennek Fia? Az Istenre kérlek, ne gyötörj!” ⁸Ráparancsolt ugyanis: „Tisztátalan lélek, takarodj ki ebből az emberből.” ⁹Erre aztán megkérdezte tőle: „Mi a neved?” „Légió a nevem, válaszolta, mert sokan vagyunk”, ¹⁰és nagyon kérte, hogy ne űzze el őket arról a vidékről. ¹¹Akkor éppen nagy sertéskonda legelészett ott a hegyoldalban. ¹²„Küldj minket a sertésekbe” – kérték tőle. ¹³Beleegyezett. Akkor a tisztátalan lelkek kimentek belőle és megszállták a mintegy kétezer sertést számláló kondát, mire az a hegyoldalról a tóba rohant és vízbe fúlt. ¹⁴A kanászok erre elfutottak és elvitték hírét a városba meg a tanyákra, az emberek pedig kijöttek, hogy lássák mi történt. ¹⁵Jézushoz érve látták, hogy az, akit az imént még egy légió tartott megszállva, felöltözve, ép ésszel ül ott. Erre megdöbbentek. ¹⁶A szemtanúk elmondták nekik, mi történt a megszállottal és a sertésekkel. ¹⁷Ezután kérlelték, távozzék el a határukból. ¹⁸Amikor bárkába szállt, az imént még megszállott kérte, hogy vele mehessen. ¹⁹Ő azonban nem engedte meg neki, hanem így szólt hozzá: „Menj haza a tieidhez és mondd el nekik, milyen nagy dolgot művelt veled az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad.” ²⁰Az el is ment és Dekapolisz környékén elhíresztelte, hogy milyen nagy dolgot tett vele Jézus. Mindenki csodálkozott rajta.

KNB SZIT STL BD RUF KG