Példabeszéd a vetés növekedéséről.

²⁶Így beszélt tovább: „Úgy van az Isten országával, mint azzal az emberrel, aki magot vet földjébe. ²⁷Akár alszik, akár virraszt, s éjszaka van vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja hogyan. ²⁸A föld magától terem, először szárat, aztán kalászt, végül telt szemet a kalászban. ²⁹Amikor beérett a termés, tüstént nekiereszti a sarlót, mert itt az aratás.”

Példabeszéd a mustármagról.

³⁰Majd ismét így folytatta: „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen hasonlattal szemléltessük? ³¹Olyan az, mint a mustármag. Amikor elvetik a földbe, kisebb minden más vetőmagnál. ³²De miután elvetették, felnő, nagyobb lesz minden veteménynél és akkora ágakat hajt, hogy árnyékában fészket rakhatnak az ég madarai.” ³³Több ilyen példabeszédben hirdette nekik az igét, amennyire csak föl tudták fogni. ³⁴Példabeszéd nélkül nem tanított, de amikor egyedül volt tanítványaival, mindent megmagyarázott nekik.

KNB SZIT STL BD RUF KG