Jézus meggyógyít egy bénát.

2 ¹Néhány nap múlva visszatért Kafarnaumba. Mihelyt meghallották, hogy otthon van, ²olyan sokan gyűltek össze, hogy az ajtó előtti téren sem fértek el. ³Miközben hirdette nekik az igét, egy bénát hoztak oda. Négyen vitték. ⁴A tömeg miatt azonban nem tudtak eléje jutni. Ezért kibontották fölötte a háztetőt s a nyíláson bocsátották le a hordágyat, amelyen a béna feküdt. ⁵Hitük láttára Jézus ezekkel a szavakkal fordult a bénához: „Fiam, bocsánatot nyertek bűneid.” ⁶Néhány ott ülő írástudó erre azt gondolta magában: ⁷„Hogyan beszélhet ez így? Káromkodik! Ki bocsáthatja meg a bűnöket? Nem egyedül az Isten?” ⁸Jézus lelkében mindjárt átlátta gondolataikat és így szólt hozzájuk: „Mit tűnődtök ezen? ⁹Mi könnyebb, ha azt mondom a bénának: bocsánatot nyernek bűneid? – vagy, ha azt: kelj föl fogd az ágyadat és járj? ¹⁰Tudjátok meg tehát, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására.” Ezzel a bénához fordult: ¹¹„Mondom neked, kelj föl, fogd az ágyadat, és menj haza!” ¹²Az fölkelt, gyorsan fogta az ágyát és mindnyájuk szeme láttára kiment. Erre valamennyien, szinte magukon kívül, dicsőíteni kezdték Istent, aztán hozzáfűzték: „Ilyent még sohasem láttunk.”

KNB SZIT STL BD RUF KG