Példabeszéd a gonosz szőlőmunkásokról.

⁹Azután a következő példabeszédet mondotta a népnek: „Egy ember szőlőt ültetett. Bérbe adta szőlőmunkásoknak és hosszabb időre elutazott. ¹⁰Mikor eljött az ideje, küldött egy szolgát a szőlőmunkásokhoz, hogy szolgáltassák be a szőlő termését. Ám a szőlőmunkások megverték és üres kézzel elkergették. ¹¹Küldött egy másik szolgát, azt is megverték és szitkozódva, üres kézzel elkergették. ¹²Küldött egy harmadikat, de azt is véresre verték és kidobták. ¹³Akkor a szőlő ura így tanakodott magában: Mit tegyek? Elküldöm kedves fiamat, őt csak megbecsülik. ¹⁴A szőlőmunkások azonban a fiú láttára biztatták egymást: itt az örökös! Öljük meg, és miénk lesz az öröksége. ¹⁵Kidobták a szőlőből és megölték. Vajon mit tesz erre a szőlő ura? ¹⁶Elmegy, megöli a szőlőmunkásokat és a szőlőt másoknak adja bérbe.” Ennek hallatára kifakadtak: „Isten mentsen ettől!” Ő azonban végignézett rajtuk és így szólt: ¹⁷„Mit jelent akkor az Írás:
A kő, mit az építők megvetettek,
szegletkővé lett? ¹⁸Aki e kőre esik, összezúzza magát, akire viszont rázuhan, azt szétmorzsolja.” ¹⁹Az írástudóknak és a főpapoknak az volt a szándékuk, hogy még abban az órában elfogják őt, de féltek a néptől. Megértették ugyanis, hogy róluk mondta a példabeszédet.

KNB SZIT STL BD RUF KG