A szenvedés előtti napok

²⁸E szavak után tovább folytatta útját Jeruzsálem felé.

Jézus bevonul Jeruzsálembe.

²⁹Mikor Betfagé és Betánia közelében az Olajfák hegyéhez ért, elküldött két tanítványt ezzel a megbízatással: ³⁰„Menjetek a szemközti faluba. Amint beértek, találtok ott egy megkötött szamarat, amelyen ember még nem ült. Oldjátok el és hozzátok ide. ³¹Ha valaki megkérdezi: miért oldjátok el? – feleljétek: az Úrnak szüksége van rá.” ³²A küldöttek elmentek és mindent úgy találtak, ahogy mondta. ³³Mikor eloldották a szamarat, gazdája megkérdezte: „Miért oldjátok el a szamarat?” ³⁴„Az Úrnak szüksége van rá” – felelték. ³⁵Elvezették a szamarat Jézushoz, rátették ruhájukat és ráültették Jézust. ³⁶Vonulása közben leterítették ruháikat az útra. ³⁷Közel jártak már az Olajfák hegyének lejtőjéhez, amikor a nagy sereg tanítvány örömében áldani kezdte Istent azért a sok csodatettért, amelynek tanúja volt. ³⁸Nagy szóval kiáltották:
„Áldott legyen a király,
aki az Úr nevében jön!
Békesség a mennyben,
dicsőség a magasságban!” ³⁹A tömegből néhány farizeus így szólt hozzá: „Mester, tiltsd meg ezt tanítványaidnak.” ⁴⁰„Mondom nektek, felelte, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak megszólalni.”

Jaj neked, Jeruzsálem!

⁴¹Mikor közelebb érve megpillantotta a várost, sírva fakadt. ⁴²Aztán így szólt: „Bárcsak fölismernéd te is legalább ezen a napon, ami békességedre szolgál! De sajnos, el van rejtve szemed elől! ⁴³Jönnek majd napok, amikor sáncokkal vesz körül ellenséged, bekerít és mindenfelől ostromol. ⁴⁴Elpusztítanak téged és gyermekeidet, akik falaid közt laknak. Nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted föl meglátogatásod idejét.”

A templom megtisztítása.

⁴⁵Aztán bement a templomba és kiűzte azokat, akik ott kereskedtek. ⁴⁶„Írva van, kiáltotta: Az én házam imádság háza, ti pedig rablóbarlanggá tettétek.” ⁴⁷Ott tanított mindennap a templomban. A főpapok, az írástudók és a nép vezetői életére törtek, ⁴⁸de nem tudták módját ejteni, mert az egész nép feszült figyelemmel hallgatta.

KNB SZIT STL BD RUF KG