Jézus Máriánál és Mártánál.

¹⁷Mikor Jézus megérkezett, Lázár már négy napja a sírban feküdt. ¹⁸Betánia Jeruzsálem közelében volt, mintegy tizenöt stádiumnyira. ¹⁹Így sok zsidó jött Mártához és Máriához, hogy vigasztalják őket testvérük miatt. ²⁰Jézus jöttének hallatára Márta azonnal eléje ment, Mária azonban otthon maradt. ²¹„Uram, szólt Márta Jézushoz, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem, ²²de tudom, hogy most is, bármit kérsz az Istentől, megadja neked.” ²³Jézus megnyugtatta: „Testvéred föl fog támadni.” ²⁴Márta megjegyezte: „Tudom, hogy föl fog támadni a föltámadáskor az utolsó napon.” ²⁵Jézus kijelentette neki: „Én vagyok a föltámadás és az élet: aki bennem hisz, még ha meg is halt, élni fog. ²⁶Mindaz, aki belém vetett hittel él, nem hal meg sohasem. Hiszed ezt?” ²⁷„Igen, Uram, felelte, hiszem, hogy te vagy a Messiás, az (élő) Isten fia, aki a világra jön.” ²⁸E szavakkal elment, hívta nővérét, Máriát és csendben közölte vele: ²⁹„Itt a mester, hív téged.” Ennek hallatára az rögtön fölkelt és hozzá sietett. ³⁰Jézus ugyanis még nem ért a faluba, hanem azon a helyen volt, ahol Mártával találkozott. ³¹Mikor a zsidók, akik a házban maradtak vele és vigasztalták, látták, hogy Mária gyorsan fölkel és kimegy, utánamentek. A sírhoz megy, gondolták, hogy ott sírjon. ³²Mikor Mária odaért és meglátta Jézust, e szavakkal borult lábához: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.”

KNB SZIT STL BD RUF KG