Az új Jeruzsálem.

⁹Akkor odajött egyik a hét angyal közül, akiknél a végső hét csapással teli csészék voltak és így szólt hozzám: „Jöjj, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány jegyesét.” ¹⁰Lélekben elragadott egy nagy magas hegyre és megmutatta a mennyből, Istentől alászállt szent várost, Jeruzsálemet, ¹¹mely Isten dicsőségében ragyogott. Tündökölt, mint a drágakő, mint a kristálytiszta jáspis. ¹²Széles, magas fala volt, tizenkét kapuval. A kapuk fölött tizenkét angyal és a kapukon nevek, Izrael tizenkét törzsének neve. ¹³Kelet felől három kapu, észak felől három kapu, dél felől három kapu, nyugat felől három kapu. ¹⁴A város falának tizenkét alapköve volt, rajtuk a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve. ¹⁵Aki velem beszélt, arany mérőnádat tartott kezében, hogy fölmérje a várost, kapuit és falát. ¹⁶A város négyszögben épült, hossza akkora, mint szélessége. ¹⁷Fölmérte a várost az (arany) náddal: tizenkétezer stádium volt. Hossza, magassága és szélessége egyenlő. Megmérte falát: száznegyvennégy könyök, emberi mérték szerint, ami az angyal mértéke is. ¹⁸A falak jáspisból épültek, a város pedig tükörfényes színaranyból. ¹⁹A város falának alapköveit mindenféle drágakő ékesítette. Az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd, ²⁰az ötödik szárdonix, a hatodik kárneol, a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt. ²¹A tizenkét kapu tizenkét drágagyöngy: mindegyik kapu egy-egy drágagyöngyből. A város utcái tükörfényes színaranyból voltak. ²²Templomot nem láttam benne. Az Úr, a mindenható Isten, és a Bárány a temploma. ²³A városnak nincs szüksége sem napvilágra, sem holdsugárra: Isten dicsősége világítja meg, fénye pedig a Bárány. ²⁴Világosságában járnak a nemzetek, és a föld királyai hódolnak neki. ²⁵Kapuit nem zárják be soha, hiszen nincs is ott éjszaka. ²⁶Kincseikkel és értékeikkel neki adóznak a nemzetek. ²⁷De nem léphet be oda tisztátalan szentségtörő és hazug, csak az, aki föl van jegyezve a Bárány életkönyvébe.

Az új Jeruzsálem boldogsága.

22 ¹Azután megmutatta nekem az élővizek folyóját, mely kristálytisztán fakadt Isten és a Bárány trónjából. ²Az utca közepén és a folyó mindkét partján az élet fái álltak. Tizenkétszer hoznak gyümölcsöt, vagyis minden hónapban teremnek. A fa levelei a nemzetek gyógyulására szolgálnak. ³Átok nem lesz többé benne. Isten és a Bárány trónja áll majd ott és szolgái hódolnak neki. ⁴Látni fogják arcát és homlokukon hordják nevét.

Befejezés.

⁵Nem lesz többé éjszaka és nem szorulnak lámpafényre vagy napvilágra. Az Úristen ragyog rájuk, s uralkodni fognak örökkön-örökké.

KNB SZIT STL BD RUF KG