36Joppéban éIt akkor egy Tabita nevű asszony. A neve annyit jelent, mint gazella. Ez egészen a jócselekedeteknek és az alamizsnálkodásnak szentelte magát. 37Éppen azokban a napokban megbetegedett és meghalt. Lemosták tehát és kiterítették az emeleti teremben. 38Minthogy pedig Joppé közel van Liddához és a tanítványok meghallották, hogy Péter ott tartózkodik, két embert küldtek hozzá ezzel a kéréssel: „Ne sajnáld a fáradságot és jöjj el hozzánk!” 39Péter erre velük együtt útnak indult. Amint megérkezett, fölvezették a fölső szobába. Az özvegyek mind körülállták és sírva mutogatták neki azokat a köntösöket és ruhákat, amelyeket Tabita még életében készített számukra. 40Péter mindenkit kiküldött, azután térdre borulva imádkozott. Majd a halott felé fordulva így kiáltott: „Tabita, kelj föl!” Erre az fölnyitotta szemét, s mikor meglátta Pétert, fölült. 41Ő odanyújtotta kezét és fölsegítette. Azután behívta a híveket meg az özvegyeket és átadta nekik az életre keltettet. 42Az eseménynek egész Joppéban híre terjedt és sokan hívei lettek az Úrnak.