Keresés a Bibliában

Keresés a Bibliában

Igehely

37

1Minden barát mondja: »Én is jó barát vagyok!«
De van barát, aki csak név szerint barát!
Nemde halálos szomorúság,

2ha ellenség lesz abból, aki bajtárs volt és barát!

3Miért teremtettek téged, rút arcátlanság?
Talán azért, hogy elborítsd a föld színét
gonoszsággal és álnoksággal?

4Együtt vigad az ilyen barát a társával a jólétben,
de szükség idején ellenség lesz belőle.

5A jó barát szembeszáll az ellenféllel
és pajzsot ragad az ellenséggel szemben.

6Ne feledkezz meg barátodról lelkedben,
és ne felejtsd el őt gazdagságodban!

7Ne kérj tanácsot irigyedtől,
és titkold el szándékodat azoktól, akik féltékenyek rád.

8Minden tanácsadó útbaigazít,
de van olyan, aki saját javára ad tanácsot.

9Légy óvatos a tanácsadóval szemben!
Tudd meg előbb, mire van szüksége,
mert ő is magáról gondoskodik,

10hogy karót ne dugjon a földbe,
és ne mondja neked:

11»Jó úton vagy!«
s azután odaálljon, hogy lássa, mi lesz veled.

12Ha vallástalan emberrel szent dologról beszélsz,
igaztalannal igazságról, asszonnyal vetélytársnőjéről,
gyávával háborúról, kereskedővel üzletről,
vevővel eladásról, irigy emberrel háláról,

13könyörtelennel irgalmasságról,
becstelennel becsületességről,
rest munkással bármi munkáról,

14esztendei munkással évi számadásról,
lusta rabszolgával sok munkáról:
ne hallgass semmiféle tanácsukra!

15De keresd fel gyakran a jámbor embert,
akiről tudod, hogy Isten félelmében jár,

16aki lélekben hozzád hasonló,
aki megsajnál, ha sötétben botorkálsz!

17De lelkiismereted jó tanácsára is ügyelj,
mert semmi sem ér neked többet ennél!

18A jámbor embert egyébként
a lelkiismerete néha eligazítja,
mint hét őr, akik magas helyükön ülve kémlelnek.

19Mindezek mellett a Magasságbelihez fordulj könyörgéssel,
hogy igazságban vezérelje utadat.

20Helyes megfontolás előzze meg minden dolgodat,
és szilárd elhatározás minden tettedet!

21A szív az elhatározás gyökere,
négy hajtás sarjadzik belőle:
a jó és a rossz, az élet és a halál,
és mindezeknek teljesen a nyelv az ura.
Van olyan bölcs ember, aki sokak tanítómestere,
de önmagának nincsen hasznára.

22Van olyan tudós férfi, aki sokakat tanít,
és maga is hasznát látja.

23Van olyan, aki bölcsen beszél, de megvetik,
és mindenben a rövidebbet húzza;

24nem nyert az Úrtól kegyet,
ezért nem ér el semmit a bölcsessége.

25Van olyan bölcs, aki a maga javára bölcs,
és tudása gyümölcsét dicsérik,

26s van olyan bölcs, aki népének tanítómestere,
és tudásának gyümölcsei maradandók.

27A bölcs férfi eltelik áldással,
s akik látják őt, boldognak mondják.

28Csekély számú nap az ember élete,
de Izrael napjait nem lehet megszámlálni!

29Aki bölcs a nép javára, dicsőséget arat,
és hírneve örökké él!

30Fiam! Ameddig csak élsz, vigyázz magadra,
és ha valami árt, ne engedd meg magadnak.

31Mert nem minden válik mindenki javára,
és nem ízlik mindenkinek minden.

32Ne légy mohó semmilyen lakomán,
és ne vesd magad bármely étel után,

33mert a nagyétkűség betegséghez vezet,
s a mohóságnak hasmenés a vége.

34Sokan mentek már tönkre mértéktelenség miatt,
de aki tartózkodó, meghosszabbítja életét.