Keresés a Bibliában

Keresés a Bibliában

Igehely

2 1Vessetek le tehát minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irigykedést és minden rágalmazást.

Ragaszkodás Krisztushoz.

2Mint újszülött kisdedek kívánkozzatok hamisítatlan, lelki tej után, hogy azon nőjetek fel az üdvösségre, 3hiszen már megtapasztaltátok, hogy milyen jó az Úr. 4Ha hozzá, az eleven kőhöz járultok, melyet emberek ugyan elvetettek, de Isten kiválasztott és megtisztelt, 5eleven kövek módjára ti is lelki templommá, szent papsággá épültök, hogy Jézus Krisztus által Istennek kedves lelki áldozatokat mutassatok be. 6Ezért mondja az Írás:
„Íme választott, becses szegletkövet
rakok le Sionban,
s aki benne bízik, azt szégyen nem éri.” 7Számotokra, hívők számára tehát érték; a hitetlenek számára azonban ez a kő, melyet az építők elvetettek, szegletkővé lett, 8s egyben a botlás kövévé és a botrány sziklájává. Ezek, mivel nem hisznek az igének, elbotlanak, ami már meg is történt velük. 9Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, tulajdonul lefoglalt nép vagytok, hogy annak dicsőségét hirdessétek, aki a sötétségből csodálatos világosságára hívott titeket. 10Ti, akik valaha nem voltatok nép, most Isten népe vagytok; akik azelőtt nem nyertetek irgalmat, most irgalomra találtatok.

Tiszta élet és jótettek.

11Szeretteim, mint vándorokat és hontalanokat intelek titeket: tartózkodjatok a testi kívánságoktól, melyek a lélek ellen küzdenek. 12Viselkedjetek helyesen a pogányok között, hogy – bár azzal rágalmaznak, hogy gonosztevők vagytok – jótetteitek láttára magasztalják majd Istent látogatása napján.

Engedelmesség a felsőbbség iránt.

13Engedelmeskedjetek az Úr kedvéért minden emberi méltóságnak: akár a császárnak, 14mint legfölsőbbnek, akár a helytartónak, akiket ő küldött a gonosztevők megfenyítésére és a jók dicséretére. 15Istennek ugyanis az az akarata, hogy feddhetetlen élettel elnémítsátok az oktalanok tudatlanságát: 16szabad emberként, de nem úgy, mint akik a szabadságot a gonoszság takarójának használják, hanem mint Isten szolgái. 17Mindenkit becsüljetek! A testvéri közösséget szeressétek! Istent féljétek! A császárt tiszteljétek!

A rabszolgák kötelességei.

18Szolgák! Teljes tisztelettel engedelmeskedjetek gazdátoknak, nemcsak a jónak és engedékenynek, hanem a szigorúnak is. 19Értékes ugyanis, ha valaki Istenhez tartozása tudatában elviseli a bántalmat, bár igazságtalanul szenved. 20Mi dicsőség van abban, ha hibátokért tűritek el az arculverést? De ha jót cselekesztek és ugyanakkor türelmesen szenvedtek, ez értékes Isten előtt. 21Hiszen erre kaptatok hivatást, mert Krisztus is szenvedett értetek, példát hagyva nektek, hogy nyomdokaiba lépjetek. 22„Ő bűnt nem követett el,
s szájában hamis szót nem találtak.” 23Mikor szidalmazták, a szidalmat nem viszonozta, mikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem mindent az igazságos bíróra hagyott. 24Vétkeinket testén fölvitte a keresztfára, hogy meghaljunk a bűnnek és igaz életet éljünk. Ti az ő sajgó sebei által gyógyultatok meg: 25olyanok voltatok ugyanis, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és gondozójához.