42
1A karvezetőnek. Maszkíl, Kóré fiaitól.
2Amint a szarvas kívánkozik a forrás vizéhez,
úgy kívánkozik lelkem tehozzád, Istenem!
3Szomjazza lelkem az erős, élő Istent:
mikor jutok oda, hogy Isten színe előtt megjelenjek?
4Éjjel-nappal könnyem a kenyerem,
hiszen napról-napra azt mondják nekem: »Hol van a te Istened?«
5Kiöntöm lelkemet és arra emlékezem,
hogyan vonultam a csodás hajlék helyére, az Isten házához
hangos ujjongással és hálaadással, az ünneplő sokasággal.
6Miért vagy szomorú, lelkem,
miért háborogsz bennem?
Bízzál Istenben, mert fogom még áldani őt,
arcom üdvösségét, az én Istenemet!
7Lelkem elcsüggedt bennem, azért rád gondolok
a Jordán és a Hermon földjéről, a Miszár hegyéről.
8Örvény örvényt hív elő, amíg harsognak zuhatagjaid:
mind áthaladnak rajtam árjaid és hullámaid.
9Nappal kegyességét küldi nekem az Úr,
s éjjel neki szól énekem:
imádkozom éltem Istenéhez.
10Ezt mondom Istennek: »Oltalmazóm,
miért feledkezel meg rólam?
Miért kell szomorúan járnom-kelnem,
miközben sanyargat engem ellenségem?«
11Amíg csontjaimat törve, gyaláznak elnyomóim,
és napról-napra azt mondják nekem: »Hol van a te Istened?«
12Miért vagy szomorú, lelkem,
miért háborogsz bennem?
Bízzál Istenben, mert fogom még áldani őt,
arcom üdvösségét, az én Istenemet!
Jegyzetek
42,1 Az ún. második zsoltárkönyv (Zsolt 42-72) olyan zsoltárgyűjteménnyel kezdődik, amelyet a kóriták (Kóré fiai) írtak. Ebből a levita nemzedékből kerültek ki a kapuőrök és az énekesek a jeruzsálemi templomban (vö. Kiv 6,21; Szám 16-17). A 2 Krón 20,19 említi őket Jozafát király idejében (Kr. e. 871-848), amint »harsogó és hatalmas hangon« dicsőítik Istent. A 84-85. és a 87-88. zsoltárt is ők írták.
42,1 Amint a refrén is mutatja (42,6.12; 43,5), a két zsoltár egyetlen éneket képez, amely talán a fogság ideje alatt keletkezett. Az imádkozó feltehetően egy levita, aki kényszerűségből a távoli északon tartózkodik, melynek sem földjét, sem népét nem ismeri. Sóvárog a hívő közösség és a jeruzsálemi istentisztelet után. A gúny (»hol van a te Istened?«) és az elhagyatottság érzése azonban nem rendíti meg bizalmát.
42,3 Isten színe előtt megjelenni: belépni a templomba.
42,5 A fordítás bizonytalan.
42,6 A vers utolsó szavai javított szöveget adnak vissza.
42,7 A Hermon a Jordán forrásánál van, az Antilibanon legmagasabb hegye (kb. 2760 m); ősrégi kultuszhely. – Miszár: Cézárea Filippi közelében található. Lehetséges fordítás még: »Kis hegy« vagy »Szén hegy«.
42,12 A vers utolsó része javított.