Keresés a Bibliában

116

1ALLELUJA!
Szeretem az Urat, mert meghallgatta
könyörgésem szavát.

2Mert felém fordította fülét
azon a napon amelyen segítségül hívtam.

3Körülvettek engem a halál gyötrelmei,
rám találtak az alvilág veszedelmei.
Szorongatásba és nyomorúságba jutottam,

4de segítségül hívtam az Úr nevét:
»Uram, szabadíts meg engem!«

5Irgalmas az Úr és igaz,
megkönyörül a mi Istenünk.

6Megoltalmazza az Úr a kicsinyeket,
megaláztatásomban megszabadított engem.

7Térj vissza, lelkem, nyugalmadba,
mert az Úr jót tett veled.

8Megmentett engem a haláltól,
szememet a könnyhullatástól,
lábamat az elbukástól.

9Az Úr kedvében járok
az élők földjén.

10Hittem, még ha így is szóltam:
»Nagyon nagy megalázás ért!«

11Elkeseredésemben azt mondtam:
»Hazug minden ember!«

12Mivel viszonozzam az Úrnak
mindazt, amit velem cselekedett?

13Fölemelem a szabadulás kelyhét,
és segítségül hívom az Úr nevét.

14Teljesítem az Úrnak tett fogadalmaimat
egész népe előtt.

15Az Úr szemében drága dolog,
szentjeinek halála.

16Én is, Uram, a te szolgád vagyok,
szolgád vagyok és szolgálód fia.
Széttörted bilincseimet:

17a hála áldozatát mutatom be neked,
és segítségül hívom az Úr nevét.

18Teljesítem az Úrnak tett fogadalmaimat
egész népe előtt

19az Úr házának udvaraiban,
tebenned, Jeruzsálem.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

116,1 Egyéni hálaéneke a fogság utáni idők késői korszakából. Az áthagyományozás során két részre osztották (talán egy redaktor). A görög és a latin szöveg a két részt (1-9.10-19.v.) külön zsoltárnak tekinti.

116,15 Vö. 16,9-11.

116,17 Vö. Lev 7,11-21.

Előző zsoltár Következő zsoltár