Keresés a Bibliában

31 1Jaj azoknak, akik Egyiptomba mennek segítségért! Lovakban reménykednek, a harci kocsik tömegében bíznak, és a lovasok nagy erejében; de nem tekintenek Izráel Szentjére, nem folyamodnak az ÚRhoz. 2De ő is bölcs, és veszedelmet hoz, nem másítja meg szavait, hanem rátámad a gonoszok házára és a segítséget ígérő gonosztevőkre. 3Hiszen Egyiptom csak ember, nem Isten! Lova is csak test, nem lélek! Ha kinyújtja kezét az ÚR, elbukik a segítő, elesik, akinek segített: együtt pusztulnak el mindnyájan. 4Mert ezt mondta nekem az ÚR: Ahogyan morog az oroszlán vagy kölyke a zsákmány fölött, amikor összegyűl ellene valamennyi pásztor, és nem retten meg kiáltozásuktól, nem hunyászkodik meg zajuktól: úgy száll le a Seregek URa, hogy harcoljon Sion hegyéért és dombjáért. 5Mint repdeső madársereg, úgy oltalmazza a Seregek URa Jeruzsálemet: oltalmazza és megmenti, megvédi és megtartja. 6Térjetek meg ahhoz, akitől oly messze eltávolodtatok, Izráel fiai! 7Azon a napon mindenki megveti ezüstbálványait és aranybálványait, amelyeket bűnös kézzel készített. 8Elbukik Asszíria, de nem férfiak kardjától, nem emberek kardja pusztítja el. Menekülnie kell a kard elől, ifjai robotosokká lesznek. 9Kőszála ijedten menekül, vezérei megrémülve hagyják el a zászlót. Így szól az ÚR, kinek tüze a Sionon, kemencéje Jeruzsálemben van.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet