129 1Zarándokének. Sokat gyötörtek ifjúságom óta - vallja meg ezt Izráel! - 2sokat gyötörtek ifjúságom óta, mégsem bírtak velem. 3Hátamon szántók szántottak, hosszú barázdákat hasítottak. 4De igazságos az ÚR: elvágta a bűnösök kötelét. 5Megszégyenülnek, meghátrálnak majd Sion gyűlölői mind. 6Olyanok lesznek, mint háztetőn a fű, amely elszárad, mielőtt kitépnék. 7Nem szedi marokra az arató, sem ölébe a kévekötő. 8Nem mondják az arra járók: Legyen rajtatok az ÚR áldása, áldunk benneteket az ÚR nevében!